Évente 1 milliárd ember egészségét veszélyeztetik a szaporodó erdőtüzek
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A klímaválság a hőhullámok és az aszályok számának növekedésével növeli az erdőtüzek kockázatát, így az erdőtüzek füstjének kérdése „sürgető globális problémává” válik – állítja a Science Advances folyóiratban most megjelent tanulmány, amely műholdas megfigyelések adatsorai alapján modellezte a beltéri szennyezés mértékét a 2003 és 2022 közötti időszakban.
A brit Guardian ismertetője szerint a Los Angeles-i University of California kutatói megállapították, hogy évente több mint 1 milliárd földlakónak volt legalább egy olyan napja, amikor a beltéri szállópor szintje meghaladta az Egészségügyi Világszervezet, a WHO által meghatározott egészségügyi határértékeket.
A lakosság kitettsége Dél-Amerikában és Közép-Afrikában volt a legnagyobb a vizsgált időszakban, ezt követte Észak-Amerika nyugati partvidéke, Északnyugat-Ausztrália, valamint Észak- és Délkelet-Ázsia.
Az erdőtüzek égéstermékei szállóporként a helyszíntől több ezer kilométerre is szennyezhetik a levegőt, a gyulladást keltő vegyi anyagok magasabb koncentrációja miatt mérgezőbbek, mint a városi légszennyezés. Korábban már számos kutatás elemezte az erdőtüzek füstjének való kültéri kitettség hatásait, de eddig kevés tanulmány fókuszált a beltéri légszennyezésre.
A mostani kutatás az észak-amerikai, ausztrál és délkelet-ázsiai erdőtüzek okozta szennyezés korábbi elemzéseire épül, amelyek a részecskeszint meredek növekedését mutatták ki. Kaliforniában, Ausztráliában és Brazíliában végzett tanulmányok kimutatták, hogy az erdőtüzek füstjéből eredő egészségügyi károk költsége több milliárd dollárra rúg, és jóval magasabb, mint a légtisztítók üzemeltetésének költségei.
* * *
Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A felmelegedés 2001 óta megháromszorozta az északi tűlevelű erdők leégésével felszabadult szén-dioxid mennyiségét
Egy nemzetközi kutatócsoport az elmúlt negyedszázad erdőtüzeinek mintázatait vizsgálta az eurázsiai és észak-amerikai boreális övezetben.
Rekordmennyiségű tűzvész pusztított idén Dél-Amerikában
A klímaváltozás és a szárazság együttes hatására szeptember közepéig 364,485 erdőtüzet regisztráltak, Brazíliában még sohasem volt olyan rossz a levegő minősége, mint most.
A tomboló erdőtüzek miatt tömeges kitelepítést rendeltek el Görögországban
A több hónapos szárazság, a hőség és az óránként 50 kilométeres sebességű széllökések rendkívüli módon megnehezítik az oltást.
Percenként 16 focipályányi erdő égett le a Földön 2021-ben
Az elmúlt 20 évben megduplázódott a tűz által sújtott erdők területe, ami ördögi körhöz vezet: a légkörbe kerülő szén-dioxid tovább hajtja a felmelegedést, ami még több erdőtűzhöz vezet, a kevesebb fa pedig nem tudja eléggé hűteni a levegőt, és még a csapadék mennyisége is csökken ezáltal.