A világon az egyik legelterjedtebb mentális rendellenesség, a súlyos depresszió (major depression, MD) az emberiség 3,8 százalékát érinti. A mindennapi teendők elvégzését is nehezítő pszichológiai állapot jellemzően lehangoltságot, demotiváltságot, illetve az étkezési- és az alvási szokások megváltozását jelenti. Ezeknek az alapvető életfunkcióknak a szétesése gyakran az érintett embereknek a munkavégzést is kivitelezhetetlen feladattá teszi – írja a Medical Xpress.

Az Edinburgh-i Egyetem, a Melbourne-i Egyetem, a Vrije Universiteit Amsterdam és más intézmények kutatói 11 különálló tanulmány genetikai és agyi képalkotásból származó adatainak elemzésével és közel 51 ezer résztvevő bevonásával végeztek átfogó megaanalízist, a súlyos depresszió és az agy genetikai adottságainak összefüggéséről. A mentális betegségek méréséhez poligénes rizikó pontszámokat (PRS) alkalmaztak a kutatók, amely a genetikai variánsok együttes hatásából következteti ki egy adott pszichológiai állapotra való hajlam mértékét. A poligénes pontszám metódusát használják például az IQ és az örökletes kognitív képességek összefüggéseinek számításához is.

A Molecular Psychiatry folyóiratban megjelent elemzésben a kutatók a genetikai és agyi képalkotó adatok alapján kiszámított PRS értékek segítségével megbecsülték, hogy mekkora eséllyel alakulhat ki súlyos depresszió a résztvevők élete során. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy akiknél magasabb genetikai kockázat mutatkozott az MD kialakulására, azoknak kisebb volt a koponyaűri és kortikális régiók – ezek az agyi területek játszanak szerepet például a döntéshozás vagy a viselkedésváltás kognitív folyamataiban – felszíne és térfogata.

Habár a felmérésben részt vevő 25 évesnél fiatalabb korosztály hasonló mintázatot mutatott a súlyos depresszióra való hajlam agyi jellemzőiben, ezek a jellegzetességek nem voltak annyira szembetűnők, mint az idősebb korosztály körében. Ugyanakkor a kutatás társszerzői kiemelték, hogy a nagy volumenű felmérés segíthet a súlyos depresszióval fenyegetett emberek korai kiszűrésében és neurogenetikai megértésen alapuló kezelésében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

31 évig semmi sem hatott a depressziójára, most egy kísérleti agystimulációs terápia javított az állapotán

Bodnár Zsolt tudomány augusztus 23.

A 44 éves férfi hangulata a standardizált tesztek szerint közel 60 százalékkal javult az új módszertől, pedig korábban 19-féle gyógyszert kipróbált és 3 elektrosokk-terápián is átesett, bármilyen pozitív hatás nélkül.

A szuperérzékeny emberek hajlamosabbak a szorongásra és a depresszióra

Kuglics Sarolta tudomány augusztus 18.

A világ népességének közel egyharmada a szuperérzékenyek közé tartozik – jó hír, hogy esetükben a relaxációs és mindfulness technikák is hatásosabbak a mentális problémák kezelésére.

Új agyi területet fedeztek fel magyar kutatók, ami a depresszió és szenvedélybetegségek kezelésében is ígéretes lehet

Vajna Tamás tudomány január 27.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak úttörő eredményei a rangos Science folyóiratban jelentek meg.