Pár éve már ismert, hogy a kutyák is szenvedhetnek az emberek kényszerbetegségeit jellemző tünetektől, ahogy az is, hogy az ebeknél is előfordulhat a humán figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) idéző viselkedés.

Egy nemzetközi szinten is úttörő kutatás eredményeként az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai egy olyan – a rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányban ismertetett –diagnosztikai eljárást dolgoztak ki, amely a humán gyógyítás elveit követve képes kiszűrni az ADHD-gyanús családi kutyákat.

A tanszéki honlap összefoglalója szerint az 1872 kutya-gazda páros bevonó vizsgálatsorozat első fázisában a kutatók azt tisztázták, hogy az állatok közül melyiknél jelentkeznek olyan ADHD-tünetekhez köthető viselkedési problémák, amelyek a mindennapokat is negatívan befolyásolják. A rangsorolt kategóriák alapján funkcionális érintettséget csak akkor állapítottak meg, ha hétből legalább négynél közepes vagy annál súlyosabb probléma mutatkozott az ADHD-hoz köthető valamelyik (például figyelemhiánynak, hiperaktivitásnak, impulzivitásnak leírt) területen. Ezek alapján az alanyok 6,2 százaléka, azaz összesen 116 kutya volt érintett.

A statisztikai elemzéssel elvégzett összegezték A funkcionális érintettségre vonatkozó adatok és az ADHD-tünetekre vonatkozó összpontszám statisztikai elemzése szerint a rizikócsoportba azok a kutyák kerültek, akiknek egyrészt legalább 26 ADHD pontja volt, és legalább egy funkcionalitásbeli területen volt viselkedési nehézsége a mindennapokban. Ennek alapján a teljes minta 4,2 százaléka volt figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra diagnosztizálható. Ez nagyjából megegyezik a szakirodalomban a felnőtt embereknél leírt előfordulási arányhoz, de elmarad a gyermek- és serdülőkorban diagnosztizáltak arányánál. A kutatók szerint persze az eredményeket torzíthatta például, hogy a kérdőívet kitöltő gazdák nem ismerték fel a tüneteket vagy azok súlyosságát, illetve az is, hogy az ilyen kutatásokban általában mindig többen vannak azok, akik azt is felismerni vélik, ami nem létezik.

A kutatók mindezek alapján egy egyszerűsített viselkedéstesztet is kifejlesztettek, amely a gazdák szubjektív beszámolóival szemben objektív kritériumok mentén méri fel az adott kutya figyelemhiányát, túlzott aktivitását és impulzivitását. A Scientific Reports-ban publikált módszer a gazdák és ha lehetőség van rá, a kutya kiképzője által kitöltött kérdőív, a rövid viselkedésteszt és szakértői konzultáció alapján állítja fel a végső diagnózist. Az ELTE etológusainak diagnosztikai eljárása az első olyan klinikailag igazolt módszer, amely az állatorvosi gyakorlatban is segítheti a szakemberek munkáját.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!