Egy forradalmian hiánypótló magyar kutatás arra jutott, hogy az óvodáskori kütyühasználat kevésbé hat a figyelemre vagy a szociális fejlődésre, mint a 20. század digitális póráza, a televízió.
Beteg ez a gyerek, vagy csak szeleburdi? A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar a világ legvitatottabb betegségei közé tartozik, mára mégis az egyik leggyakrabban kezelt gyerekpszichiátriai problémának számít. Az ADHD mögött az agy jelátviteli rendellenességét sejtik, mégis a tünetek alapján diagnosztizálják, a szakemberek szerint gyakran tévesen. Mi a baj, és hogyan lehetne kezelni?
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
A 3-12 éves korosztály figyelem- és impulzuskontrolljára pozitív hatással vannak a mindfulness-alapú programok, a viselkedésproblémák csökkenést mutatnak óvodásoknál és iskolásoknál egyaránt – vonták le a következtetést 21 nemzetközi kutatás eredményeiből a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport munkatársai. A gyakorlatok iskolai környezetben is ideálisan működnének.
Az amerikai gyógyszerhatóság először engedélyezett terápiás videojátékot, az EndeavorRx nevű mobiljátékot 8 és 12 év közötti ADHD-s gyerekeknek írhatják fel a szakorvosok.