Az idén már 35. alkalommal kiosztott Ignobel-díjakat hagyományosan a világ leghülyébb tudományos kutatásaiért járó díjaknak szokás nevezni, de a hivatalos leírás ettől egy fokkal jóindulatúbb: e szerint a kitüntetés olyan eredményekért jár, „amelyek először megnevettetnek, aztán elgondolkodtatnak”.

Bár az elmúlt években tízbillió dollárral díjazták a nyerteseket, a szervezők az inflációra hivatkozva idén csak egy-egy nedves törlőkendőt szántak kitüntetésül a kutatóknak. Persze korábban sem amerikai, hanem az egykor a pengőhöz hasonlóan elinflálódott zimbabwei dollárral jutalmazták az Ignobel-díjasokat, méghozzá az alábbi bankjeggyel – aminek az értéke körülbelül 40 amerikai centnek felelt meg.

A biológiai kategóriában idén egy japán kutatócsoportot díjaztak, amely azt vizsgálta, hogy jobban ellenállnak-e a szarvasmarhák a légycsípésnek, ha zebracsíkokat festenek a testükre. Gyakran látni úgy a marhákat és a teheneket, hogy rázzák a fejüket vagy a farkukkal csapkodnak, amikor különböző rovarok keringenek körülöttük. A japán kutatók szerint ennek gazdasági követkeményei is vannak, hiszen a legyek hessegetése miatt az állatok kevesebbet legelnek, rövidebb ideig pihennek és egymáshoz is simulnak, ami hőstresszt okozhat – mindez alacsonyabb tejhozamot jelent a tejelő teheneknél, valamint alacsonyabb húshozamot a marhák esetében.

A zebrákat viszont a megfigyelések szerint nem zavarják a legyet, így a kutatók úgy gondolták, kipróbálják, mi történik, ha zebracsíkokkal ruházzák fel a marhákat – hat vemhes japán fekete tehenet (ez az egyik szarvasmarhafajta, ami a wagyu húst adja) festettek zebramintásra az Aicsi Mezőgazdasági Kutatóközpontban.

És az eredmények nem is maradtak el: a csíkok jelentősen csökkentették mind a marhákra szálló legyek számát, mind az állatok védekező viselkedését. A tanulmány szerzői ezt azzal magyarázzák, hogy a megváltozott fényerő vagy polarizáció megzavarja a rovarok mozgásérzékelési rendszerét, amelyet a leszállás kontrollálására használnak. Hogy ezt megerősítsék, ahhoz viszont még további kutatások szükségesek – állítják a díjazottak.

A repüléstudomány kategóriáját ritkán veszi elő az Ignobel-bizottság; legutóbb 2007-ben osztottak ebben díjat, amikor azokat az argentin kutatókat tüntették ki, akik segít kezelni az időzónaváltásból fakadó problémákat, vagyis a jetlaget – hörcsögöknél. Idén egy nemzetközi kutatócsoport nyert, amely azt tanulmányozta, hogy az alkoholfogyasztás rontja-e a denevérek repülési és tájékozódási képességeit.

Az állatvilágban elő-előfordul, hogy az érett gyümölcsöket fogyasztó egyedek néha túltolják az etanoltartalmú elemózsiák bevitelét, és ez ugyanolyan lerészegedéssel jár, mint az embereknél: romlik a mozgáskoordinációjuk, és ezáltal a ragadozókkal szemben is sebezhetőbbé válnak. A díjazott kutatók a nagy denevérek közé tartozó, szinte kizárólag gyümölccsel táplálkozó nílusi repülőkutyákon (Rousettus aegyptiacus) tesztelték, hogy mit tesz velük a magasabb etanolbevitel – a fajról korábban kimutatták, hogy a természetben kerülik a magas etanoltartalmú gyümölcsöket, de azt nem tudják, miért.

A kísérleteket egy hosszú repülőfolyosóként szolgáló kültéri ketrecben végezték, amelynek egyik végéből a másik végéig kellett repülniük a különböző mértékű etanolt tartalmazó folyadékot kapó repülőkutyáknak. A kutatók megmérték, hogy mennyi idő alatt repülik át a pályát, továbbá az állatok ultrahangos echolokációs jeleit is rögzítették. Az eredmények azt mutatták, hogy azok az állatok, amelyek a legmagasabb etanoltartalmú táplálékot kapta, lassabban repülték át a ketrecet, vagyis romlott a repülési teljesítményük, illetve az echolokáció minősége is romlott, ami növelte az akadályokba ütközés kockázatát repülés közben. Bárcsak minden hipotézist ilyen sikeresen lehetne bizonyítani!

A denevérek kutatásáért járhatott volna akár a táplálkozástudományi Ignobel-díj is, de ezzel egy másik tanulmányt tüntettek ki: azt, amelyben nigériai, togói, francia és olasz kutatók tesztelték, hogy a telepes agáma (Agama agama) nevű gyíkfaj egyedei milyen fajta pizzát kedvelnek a legjobban. A kutatókat egy saját megfigyelésük ihlette meg: egy togói tengerparti üdülés során voltak a szemtanúi annak, ahogy egy telepes agáma ellopja egy turista négysajtos pizzaszeletét, és pofátlanul elmajszolja.

Kíváncsiak voltak, hogy ez egyedi eset volt-e, vagy a gyíkok rendszeresen fogyasztanak pizzát – az elsősorban rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozó állatok némelyike az emberek közelsége miatt egyre inkább hajlik a mindenevő étrend felé. És ha már egyszer belevágtak, azt is megvizsgálták, hogy melyik a kedvenc feltétjük – igaz, sok opciót nem adtak, mindössze egy-egy négysajtos és négy évszak pizza közül választhattak.

Összesen kilenc gyík viselkedését figyelték meg, Az agámák hamar rátaláltak a kihelyezett pizzaszeletekre, az utolsó falatokért gyakran meg is küzdöttek egymással. Azonban kizárólag a négysajtos pizzára mentek rá, ami a kutatók szerint arra utalhat, hogy a sajtot könnyebben tudják megemészteni vagy annak valamilyen kémiai jellemzője vonzza őket a sajtos pizzához.

Az étkezés tudománya több kategóriában is megjelent: a kémiai díjjal jutalmazott kutatás azt vizsgálta, hogy teflon (igen, az edények ragadásmentesítésére használt műanyag) hozzáadásával hatékonyan növelhető-e a szervezetbe bevitt ételek mennyisége kalórianövelés nélkül, míg a fizikai kategória nyertesei a cacio e pepe tésztaétel szószának tökéletes, csomómentes állagát kísérletezték ki. De még az Ignobel-békedíj is az italfogyasztáshoz kapcsolódott: a győztes holland-brit-német kutatásban megállapították, hogy az alkoholos italok bevitele képes javítani az idegen nyelven való beszédkészséget.

A pszichológiai Ignobel-díj egy olyan kutatásért járt, amelyben azt vizsgálták, hogy intelligensebbnek hiszik-e magukat az emberek, ha azt mondják nekik, hogy intelligensek (válasz: igen); a gyermekgyógyászati kategória nyertesei annak jártak utána, megváltozik-e az anyatej íze, ha az anya fokhagymát eszik, és milyen hatással van ez a szoptatásra (erősebb íze lesz, többet és tovább szoptak a csecsemők); míg posztumusz irodalmi díjjal tüntették ki az 1989-ben elhunyt William Bennett Beant, aki 35 éven át naplózta a körmei növekedésének ütemét, prózai feljegyzéseiben gyakran irodalmi művekre utalva.

A nyertesek teljes listája az Ignobel hivatalos oldalán böngészhető végig, a díjátadó ceremónia fent van YouTube-on, az előző évek díjazottjairól pedig az alábbi cikkekben írtunk:

IgNobelt ért az az érmedobálós kutatás, aminek két magyar résztvevője is volt

Dippold Ádám tudomány 2024. szeptember 13.

350 ezer érmepöckölés, 48 önkéntes, 46 pénznem és egy Nobel-díjas felfedezés műhelytitkai.

Zombi pókok, orrszőr-statisztika és a tudományos kőnyalás – itt vannak a 2023-as Ignobel-díjak

Vajna Tamás majom 2023. szeptember 15.

Egy hónappal az igazi Nobel-díjak kiosztása előtt idén sem maradt el a meglepő, fura vagy hülye kutatásokat honoráló ceremónia.

Maja beöntések, székrekedéses skorpiók – megvannak az idei IgNobel díjazottjai

Dippold Ádám majom 2022. szeptember 16.

Egy hónappal az igazi Nobel-díjak kiosztása előtt idén is megrendezték a meglepő, fura vagy hülye kutatásokat bemutató IgNobel díjátadóját a Harvardon, a díjazottak között ezúttal szerencsekutatók, szívdobbanásvizsgálók és a székrekedéses skorpiók szexuális életét vizsgáló tudósok is akadnak.

Ki mondta, hogy a tudósok nem szeretik az altesti humort?

Bodnár Zsolt tudomány 2019. szeptember 14.

A tudományos világ, sőt a világ egyik legszórakoztatóbb díjátadóján, az Ignobelen idén herezacskóhőtani, a vakarózás élvezetét mérő és a legmocskosabb pénznemet kutató tanulmányokat is elismertek. A díj: tízbillió dollár. Zimbabwei.

Ön-vastagbéltükrözésért, bélyeges erekcióvizsgálatért és a kannibalizmus dietetikájáért jártak a 2018-as Ignobel-díjak

Bodnár Zsolt majom 2018. szeptember 14.

A Nobel-díj paródiájaként létrehozott elismerést boldogan vették át a munkahelyi vudubabázást és az emberi nyál műtárgytisztító szerepét kutató tudósok is.