A világtengerek kétharmadát kitevő, halászati szempontból is létfontosságú területek ökoszisztémái meghatározó szerepet töltenek be a földi élet egészségének fenntartásában, és nem mellesleg a már javában zajló éghajlati válság negatív hatásainak enyhítésében. Ennek ellenére ezen területeknek alig 1,2 százalékát védi valamilyen nemzetközi érvényű jogszabály, holott a túlhalászás és a hajózás miatt a tengeri élővilág 10-15 százalékát már most is a kihalás veszélye fenyegeti.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az elmúlt évtizedben a tengerek védelmét az érintett országok érdekeinek „hagyományos széttagoltsága” – például Izland és Oroszország halászati előjogokhoz való ragaszkodása – akadályozta. Megírtuk, hogy 2022 nyarán António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet liszaboni konferenciáján azonban „óceáni vészhelyzetet” hirdetett, és nyomatékosan felszólított az egyes kormányok „önzése” miatt elakadt tárgyalások folytatására.

2023 tavaszán végül megszületett az az ENSZ-egyezmény amelynek értelmében a tagállamok 2030-ra korlátozzák halászati, hajózási és bányászati tevékenységeiket a nyílt tengerek területének 30 százalékán. A tengeri kapcsolattal nem rendelkező országok közül 2025 májusában Magyarország az elsők között ratifikálta az ENSZ biodiverzitási egyezményét, amelynek értelmében 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.

A Greenpeace Magyarország keddi sajtóközleménye szerint Magyarország „aktívan hozzájárult a sikerhez, mivel egyike volt annak a 60 országnak, melyek ratifikálták az ENSZ óceánvédelmi egyezményét. Ennyi országra volt szükség ahhoz, hogy az egyezmény hatályba lépjen. A januárban életbe lépő egyezmény azért tekinthető hatalmas sikernek, mert ennek köszönhetően az óceánok majdnem harmada védett területté válhat, szigorúan szabályozva az élővilágot károsító tevékenységeket”.

A Greenpeace szerint sok múlik azon, hogy az egyezményhez kapcsolódó tárgyalásokon mely területek és mikor lesznek védetté nyilvánítva. A Greenpeace és más szakértők már rég azonosították azokat az élőhelyeket, melyeknek elsők között kell védelmet kapniuk, ilyen például a Sargasso-tenger is.