A tengeri kapcsolattal nem rendelkező országok közül Magyarország az elsők között ratifikálta az ENSZ biodiverzitási egyezményét, amelynek értelmében 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.

A Greenpeace Magyarország hétfői közleménye szerint az óceánvédelmi egyezményhez 114 ország csatlakozott, és legalább 60-nak ratifikálnia is ahhoz, hogy érvénybe lépjen és a benne meghatározott célok teljesülni tudjanak, jelenleg 21 ország ment már végig a ratifikációs folyamaton.

Korábban megírtuk, hogy a 2023 márciusában aláírt High Seas Treaty című megállapodás az ENSZ tagállamai 2030-ra korlátozzák halászati, hajózási és bányászati tevékenységeiket a nyílt tengerek területének 30 százalékán. 49 tagország, köztük az Egyesült Királyság és az Európai Uniót alkotó 27 állam már korábban deklarálta, hogy az 50 jelentős természet- és környezetvédelmi szervezet által High Seas Alliance néven életre hívott koalíció programjának megfelelően a szóban forgó, egyetlen állam fennhatósága alá sem tartozó nemzetközi vizeket szigorú szankciókkal szabályozott természetvédelmi területté nyilvánítja.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a világtengerek kétharmadát kitevő, halászati szempontból is létfontosságú területek ökoszisztémái meghatározó szerepet töltenek be a földi élet egészségének fenntartásában, és nem mellesleg a már javában zajló éghajlati válság negatív hatásainak enyhítésében. Ennek ellenére ezen területeknek alig 1,2 százalékát védte eddig valamilyen nemzetközi érvényű jogszabály, holott a túlhalászás és a hajózás miatt a tengeri élővilág 10-15 százalékát már most is a kihalás veszélye fenyegeti. Az óceánok védelméről szóló utolsó nemzetközi tengerjogi egyezményt több, mint négy évtizede, 1982-ben sikerült tető alá hozni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Dübörög az óceán évtizede: az ENSZ elfogadta a tengeri identitást

Dippold Ádám majom 2023. június 7.

Jó hír ez a tenger szerelmeseinek, a hableányoknak és a hablegényeknek. A projekttől azt várják, hogy többen érdeklődnek majd az óceán sorsa iránt.

A vadon élő növények és állatok tartják el a Föld népességének felét

Vajna Tamás gazdaság 2022. július 11.

Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.

Ráfázunk, ha azt a világot vesszük természetesnek, amit az előző generációk ránk hagytak

Bodnár Zsolt tudomány 2021. augusztus 9.

A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.