A tengeri kapcsolattal nem rendelkező országok közül Magyarország az elsők között ratifikálta az ENSZ biodiverzitási egyezményét, amelynek értelmében 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.

A Greenpeace Magyarország hétfői közleménye szerint az óceánvédelmi egyezményhez 114 ország csatlakozott, és legalább 60-nak ratifikálnia is ahhoz, hogy érvénybe lépjen és a benne meghatározott célok teljesülni tudjanak, jelenleg 21 ország ment már végig a ratifikációs folyamaton.

Korábban megírtuk, hogy a 2023 márciusában aláírt High Seas Treaty című megállapodás az ENSZ tagállamai 2030-ra korlátozzák halászati, hajózási és bányászati tevékenységeiket a nyílt tengerek területének 30 százalékán. 49 tagország, köztük az Egyesült Királyság és az Európai Uniót alkotó 27 állam már korábban deklarálta, hogy az 50 jelentős természet- és környezetvédelmi szervezet által High Seas Alliance néven életre hívott koalíció programjának megfelelően a szóban forgó, egyetlen állam fennhatósága alá sem tartozó nemzetközi vizeket szigorú szankciókkal szabályozott természetvédelmi területté nyilvánítja.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a világtengerek kétharmadát kitevő, halászati szempontból is létfontosságú területek ökoszisztémái meghatározó szerepet töltenek be a földi élet egészségének fenntartásában, és nem mellesleg a már javában zajló éghajlati válság negatív hatásainak enyhítésében. Ennek ellenére ezen területeknek alig 1,2 százalékát védte eddig valamilyen nemzetközi érvényű jogszabály, holott a túlhalászás és a hajózás miatt a tengeri élővilág 10-15 százalékát már most is a kihalás veszélye fenyegeti. Az óceánok védelméről szóló utolsó nemzetközi tengerjogi egyezményt több, mint négy évtizede, 1982-ben sikerült tető alá hozni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: