Az Ausztrália déli részén talált apró, természetes üvegdarabok egy ősi aszteroida becsapódásának nyomait hordozzák, és egy olyan erős eseményre utalnak, amely körülbelül 11 millió évvel ezelőtt átformálta a Föld egy részét.

A kutatók szerint ezek az üvegdarabok nem tartoznak egyetlen ismert, hasonló anyagból álló lelőhelyhez sem. Olvadt felszíni kőzetekből keletkeztek, amelyek repülés közben lehűltek, majd később egy körülbelül 900 kilométer széles földsávon szóródtak szét – írja az Earth magazin egy, az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban megjelent tanulmányt ismertetve.

Eszerint egy ritka tektit-csoportról van szó, vagyis olyan, nagy erejű becsapódás során keletkezett üvegszerű anyagról, amely messze a becsapódás helyétől szóródik szét. Ennek az üvegnek szokatlan kémiai összetétele, nagyon alacsony víztartalma és szinte tiszta szilícium-dioxidból álló apró szemcséi vannak, amelyek akkor keletkeznek, amikor a kvarc rendkívül magas hőmérsékleten megolvad.

Az ütközéssel, becsapódással járó robbanás megolvaszthatja a felszíni üledéket és az alapkőzetet, majd nagy sebességgel a levegőbe repíti az olvadt cseppeket. Ezek lehűlnek és üveggé válnak, miközben messze a krátertől landolnak, nagy területen szóródva szét.

A LiveScience a tanulmány egyik szerzőjét, Fred Jourdant idézi az ausztráliai Curtin Egyetemről: „Ez az üveg szokatlan Ausztráliában, és egy olyan ősi behatás nyoma, amelyről eddig nem tudtunk. Ezek az apró darabkák időkapszulák a bolygó múltjának mélyéről, ami azonban még érdekesebbé teszi ezt a felfedezést az az, hogy noha a becsapódás hatása hatalmas, a tudósoknak még meg kell találniuk a krátert".

A szóban forgó ausztrál üvegdarabok kémiai összetétele eltérő, inkább az andezit vagy a dácit jegyeit mutatja, ami vulkáni eredetre utal. Krátert, vagyis becsapódási helyet azonban nem találni. Minden jel arra mutat, hogy egy vulkáni ív volt a célpont, amelyet egy kőzetes aszteroida talált el.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nagyobb az esélye annak, hogy aszteroidabecsapódástól halunk meg, mint annak, hogy villámcsapástól

Bodnár Zsolt tudomány augusztus 12.

Különös perspektívába helyezték a Földön előforduló ritka baleseteket és a bolygót fenyegető aszteroidák becsapódásának kockázatát.

A Föld helyett a Holdba csapódhat a 2032-ben érkező aszteroida, sűrű meteorzáport zúdítva bolygónkra

Bodnár Zsolt tudomány június 24.

4,3 százalék esélyt adnak arra, hogy a 2024 YR4 nevű kisbolygó eltalálja a Holdat, ami az emberekre nem jelent veszélyt, de a műholdak, az űrállomások és az ott tartózkodó űrhajósok bajban lehetnek.