Megduplázódott a magyarországi gyermekszegénység a 2020-as évben, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korrigálta korábbi adatait. Az Eurostat által közzétett adatok arról tanúskodnak, 2019 és 2024 között a KSH jelentősen alulmérte a gyermekszegénységi rátát – írta meg kedden a Válasz Online.

A 2020-as évre a KSH eredetileg 9,5 százalékban állapította meg a jövedelmi szegénységben élő gyermekek számát, ami az adatkorrekció után 20,9 százalékra ugrott. Nem ez volt az egyetlen év, amire jelentősen más számok jöttek ki: 2021-ben 40, 2022-ben 56 és 2024-ben 22 százalékkal mérték alul a gyermekszegénységet. A lap szerint a politikailag kevésbé érzékeny korosztályok, a 18-64 évesek, valamint 65 év felettiek szegénységi adatait időközben a KSH magasabbnak mérte a ténylegesnél.

„Ha a KSH jövedelem-adatok revíziója előtti adatokat teszi bele az EU összehasonlításba, azt fogja látni, hogy nálunk a legkisebb a gyermekek szegénysége (lásd az ábrán a narancssárga oszlopot), ha a revízió utániakat, akkor meg a piros oszlop jelzi Magyarország helyét (ami szerint a mi adataink a hatodik legmagasabb szegénységi rátára utalnak az EU-ban)” – írta kedden Facebook-oldalán Tóth István György szociológus, a TÁRKI vezérigazgatója.

Radó Péter oktatáskutató a Facebookon az új adatokat riasztónak nevezte: „Mivel a gyerekek családi háttere egyetlen más európai országban sem gyakorol olyan brutális hatást a tanulási eredményekre, mint Magyarországon, a gyerekszegénység egyenes következménye az oktatási kudarc, aminek pedig egész életen át tartó esélytelenség a következménye”.

Tavasszal tört ki a KSH-botrány, de a szakma már három éve gyanakodott

A KSH szegénységi számai körüli botrány azután tört ki, hogy Tátrai Annamária, az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusa és Gábos András, a TÁRKI kutatója a Válasz Online-on tavasszal megjelent cikkükben adatproblémákat tártak fel a relatív jövedelmi szegénységében élők arányának kimutatásában. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a szegénységi küszöb értékét. A szegénységkutatásban fontos mutatószám, mint a kutatók írták, uniós és hazai szakpolitikák alapjául is szolgál.

Az általuk észlelt eltérések, mint írták akkor, alkalmasak lehetnek arra, hogy megingassák a hitet a hivatal által közölt adatok megbízhatóságában. Szakmai körökben, mint megírtuk, legalább három éve furcsálják, hogy miként indult csökkenésnek 2017 után Magyarországon a relatív szegénységi ráta, miközben más szegénységi indikátorok ezt a trendet nem támasztották alá. Ha a KSH hibás vagy szándékosan manipulált adatokat hozott nyilvánosságra, írta a kutatók cikkére reagálva Szabó Attila a Qubiten, akkor az hatalmas probléma, mert azt eredményezi, hogy a KSH adataiból nem kaphatunk hiteles képet Magyarország valós gazdasági és társadalmi viszonyairól.

Később szakemberek még több problémát tártak fel a KSH szegénységi adataiban, amikből, ha azokat készpénznek vesszük, az lett volna kiolvasható, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lényegében jótékony szervezetként kiegészíti a szegények jövedelmét, hogy az egy, a szegénységi küszöb fölötti értéket érjen el. A KSH végül szeptember végén bejelentette, hogy korrigálta az elmúlt évek szegénységi adatait, aminek köszönhetően a 2018-as évben visszamenőleg 150 ezer fővel nőtt a jövedelmi szegénységben élők száma.