Új korszakot nyithat a lakható világok kutatásában a brit-magyar kisműhold, a Mauve
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
November 28-án elstartolt a SpaceX Falcon-9 hordozórakétája fedélzetén a brit Blue Skies Space Ltd. és a magyar C3S Kft. első tudományos műholdjával.
A mindössze 18,6 kilogramm tömegű Mauve küldetésének „célja, hogy feltárja a csillagkitörések, mágneses mezők és a fiatal bolygórendszerek kialakulásának titkait, ezzel új perspektívát nyitva a bolygók lakhatóságának kutatásában. A pályára állítást követően 2026 elején kezdődnek a tudományos megfigyelések” – olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) hétfői közleményében.
A Mauve három év alatt készült el egy európai ipari konzorcium együttműködésében, amelyben a magyar C3S Kft. nyújtotta a műholdplatformot és végezte a műszer integrálását és tesztelését, valamint az üzemeltetését is végzi. A tudományos program keretében a Mauve ultraibolya és látható fényben végez spektrofotometriai méréseket.
A HUN-REN közleménye szerint „a kutatások középpontjában a csillagkitörések, a kettőscsillagok, a forró és fiatal csillagok, valamint a fiatal exobolygórendszerek állnak. A Mauve adatai segítenek megérteni, hogyan befolyásolja a csillagok aktivitása a körülöttük keringő bolygók légkörét és lakhatóságát. A Mauve adatain dolgozó nemzetközi csapat tagjai között ott vannak a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) STARK kutatócsoportjának szakemberei is, akik azaz M-törpék aktivitását és a hozzájuk kapcsolódó fler- és koronaanyag-kidobódások (CME) hatásait vizsgálják”.
Az M-törpék a Tejútrendszer leggyakoribb csillagai, és a legtöbb ismert Föld-szerű exobolygó ilyen csillag körül kering. A kutatás célja annak megértése, hogy mely csillagok biztosítanak valóban lakható környezetet a bolygóiknak. „A bolygók lakhatóságát nemcsak a méretük vagy pályájuk határozza meg, hanem központi csillaguk viselkedése is. A Mauve lehetővé teszi, hogy soha nem látott részletességgel vizsgáljuk a csillagok ultraibolya aktivitását is: ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakítják a csillagok a bolygóik légkörét és fejlődését” – idézi a HUN-REN Vida Krisztiánt, a CSFK tudományos főmunkatársát, a konzorcium magyar tagját.