11 ezer éves, embereket ábrázoló kőszobrokra bukkantak a törökországi Karahan Tepe lelőhelyen

december 5.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A délkelet-törökországi Karahan Tepe régészeti lelőhelyen új, figyelemre méltó újkőkorszaki leletekre bukkantak, köztük egy összevarrt szájú embert ábrázoló kőfigurára, több faragott emberi arcképre, valamint egy fekete szerpentinit gyöngyre, amely mindkét oldalán arcokat ábrázol. A leletek 11 ezer évvel ezelőttről származnak, és bővítik a térség őskori településeiről szóló ismereteket.

Az összevarrt szájú alak szobra (középen) a Karahan Tepe lelőhelyen
Fotó: FULYA OZERKAN/AFP

Necmi Karul, a feltárást vezető régész szerint az emberi szobrok számának növekedése azt tükrözi, hogy a korai közösségek, miután egyre inkább letelepedtek a jégkorszak után, „az emberi alakot és az emberi tapasztalatot helyezték a világ középpontjába”. A felfedezések részei annak a török állam által támogatott projektnek, amely 2020 óta 12 helyszínen zajlik Şanlıurfa tartományban, és amely magában foglalja a világhírű Göbekli Tepe UNESCO világörökségi helyszínt is.

A kutatók szerint az új leletek megkérdőjelezik a régóta fennálló feltételezéseket az emberiség nomád életmódról a letelepedett közösségek felé történő átmenetéről. A Német Régészeti Intézet munkatársa, Lee Clare kiemelte, hogy minden feltárt réteg „egy kis bepillantást enged valaki életébe”, még írott emlékek hiányában is. Míg Göbekli Tepe állatmotívumokban gazdag, Karahan Tepe az emberi szimbolika kiterjedt megjelenítését mutatja, ami a közeli neolitikumi közösségek eltérő kulturális identitására utal.

Fotó: ESBER AYAYDIN/Anadolu via AFP

A felfedezések arra is rámutatnak, hogy egy magasan szervezett társadalom kezdett kialakulni, ahol a túltermelés lehetővé tette a népesség növekedését és az első társadalmi hierarchia jeleit. Emre Güldoğan, az Isztambuli Egyetem régésze szerint a térség lelőhelyei megdöntik a „primitív újkőkorszaki világ” képét, és gazdag szimbolikus univerzumot, valamint összetett hitvilágot tárnak fel. A feltárások előrehaladtával nemcsak az őskori civilizációról szerzett tudás formálódik át, hanem a turizmus is átalakul: a korábban főként az ábrahámi vallási csoportokat vonzó Şanlıurfa most egy szélesebb látogatói kört is érdekelni kezdett, akik az emberiség monumentális építészetének bölcsőjét kívánják felfedezni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: