Orgonahangolók feljegyzései segítettek a klímakutatóknak a hőmérsékletváltozás felderítésében
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Nottingham Trent Egyetem négy kutatója a templomok hőmérsékleti változásairól publikált tanulmányt a Buildings & Cities című folyóiratban. Ebben tizennyolc londoni, nottinghamshire-i és derbyshire-i templom adatait elemezték – az adatok forrását pedig jobbára orgonahangolók jegyzetfüzetei jelentették.
A vizsgált feljegyzések 1966-ig visszamenően rögzítették a templomterek átlaghőmérsékletét és arról tanúskodnak, hogy ez, függetlenül az évszakoktól, emelkedést mutat. Ez azt is jelentheti, hogy templomokat ma jobban fűtjük, mint korábban, de azt is, hogy ezek az épületek a nyári hónapokban is melegebbek, amikor a fűtési rendszereket vélhetően kikapcsolják – ami pedig a globális felmelegedés jele, kommentál a Guardiannek az egyik kutató, Andrew Knight. A kutatásban szereplő városi templomok belső terében az átlagos nyári hőmérséklet az 1960-as évek végén 17,2 Celsius-fok volt, ez a 2020-as évekre 19,8-re emelkedett.
Knight a tinédzser éveiben templomokban orgonált esküvőkön és egyéb szertartásokon, és emlékezett arra, hogy az orgonák zugaiban rejlettek a hangolók jegyzetfüzetei. Ennek a tudásnak pedig hasznát vette, amikor kollégáival azzal kezdtek foglalkozni, hogy a templomokat milyen környezeti hatások érték az elmúlt évtizedekben.
„A misék vagy esküvők között az orgona mellett üldögéltem” – mondta Knight. „Jobbára az egyetlen dolog, amit a szünetekben nézegethettem, az a sarokban heverő kis, piros füzet volt.” Az orgonahangolók feljegyzései pedig aranybányának bizonyultak.
Az orgonahangoló szakemberek ugyanis rendre rögzítették a hőmérséklet és a páratartalom adatait is – merthogy ezek lényegesek az orgonasípok hangolása szempontjából, hiszen befolyásolják a fa, a fém tágulását és összehúzódását. Ami a páratartalmat illeti: egy nottinghami templom sérült, nehezen hangolható orgonájára vonatkozó feljegyzés például így szól: „Az időjárás? Ködös.”
A templomterek általában a nyári hőségben sem melegszenek föl, azonban akár egy Celsius-fokos hőmérséklet-változás is 0,8 hertzcel változtathatja meg az orgonasípok hangmagasságát. Ha egy orgonát például 16 Celsius-fokon hangolnak, majd a hőmérséklet később 20 fokra emelkedik, az már hallható eltérést jelent.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Hol a legjobb déli harangszót hallgatni Budapesten?
Túl hangos? Túl halk? Túl rövid, siet, késik? Ahány templom, annyi szokás: öt helyszínen teszteltük, hogy mit tud nyújtani öt ikonikus budapesti templom, ha harangozásról van szó.
Lezárult „az évszázad projektje”, de mi történt a Notre-Dame felújításának öt éve alatt?
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.