Egy friss kutatás szerint az éves influenzaoltás nemcsak a légúti megbetegedésekkel szemben jelenthet magas fokú védelmet, hanem hosszú távon összefüggésben lehet az idegrendszer egészségének megőrzésével is – írja a PsyPost. Lorenzo Blandi, a milánói Vita-Salute San Raffaele Egyetem és Marco Del Riccio, a Firenzei Egyetem kutatója négy nagy epidemiológiai vizsgálat eredményeit elemezte azzal a céllal, hogy az influenzaoltás kognitív funkciókat megőrző potenciálját is bemutassák.

Blandi és Del Riccio bizonyítékai szerint az influenzaoltások segíthetnek megakadályozni a légzőszervi megbetegedés után kialakuló szív- és érrendszeri betegségek eszkalációját is, ami csökkenti az időskori demencia kialakulásának esélyét. A kutatók először egy 2023-as metaanalízist vettek alapul, amely a megfigyeléses kohorszvizsgálatok adatait egyesítette: összesen kb. 2,1 millió felnőttel, akiknek az egészségügyi állapotát 4-13 évig követték. Az eredményekből kiderült, hogy az oltottaknál 31 százalékkal alacsonyabb volt az újonnan kialakuló demencia kockázata.

Majd egy egészségbiztosítási adatbázison alapuló tanulmányban vizsgálták meg mintegy 10 ezer, legalább 65 éves ember egészségügyi adatait. A kutatók itt egy kezelési csoport 1-től 10-ig terjedő skála alapján megállapított értékeit hasonlították össze a hozzájuk rendelt kontrollszemélyek adataival. Ez alapján az influenzaoltást kapóknál körülbelül négy év alatt 40 százalékkal csökkent az Alzheimer-kór relatív kockázata.

A harmadik vizsgálathoz az amerikai Veterans Health Administration adatait használták fel: kiderült, hogy az oltottaknál 14 százalékkal csökkent a demencia kockázata, és nagyobb fokú rezisztenciát alakított ki azoknak a szervezete, akik több influenzavakcinát kaptak életük során. A kutatók ehhez hasonló következtetésre jutottak a brit UK Biobank egészégügyi adatainak elemzése során is: az évek során felhalmozott oltások itt is jobb kognitív kimenetekhez társultak.

Az Aging Clinical and Experimental Research folyóiratban megjelent szemléleti cikkben a kutatók több biológiai mechanizmust is felvillantottak lehetséges magyarázatként. Egyrészt az oltással meggátolható, hogy az influenza kórokozói gyulladásos és véralvadási reakciót váltsanak ki a szervezetből, egy másik lehetséges indok – az állatkísérletek alapján – a neuroinflammáció megakadályozása lehet. Ilyenkor az influenza aktiválja a mikroglia sejteket (az agy immunsejtjeit), amely folyamat szinapszisvesztéshez, majd memóriaromláshoz és demenciához vezethet. Ugyanakkor a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy az ok-okozati összefüggések feltárásához további vizsgálatokra van szükség.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Számos antibiotikum, vírusellenes szer és vakcina a demencia kezelésében is hatékony gyógyszer lehet

Kun Zsuzsi tudomány 2025. január 22.

Egy átfogó kutatás több mint 130 millió ember egészségügyi adatait elemezte. Az általuk szedett gyógyszerek egy részéről derült ki, hogy a demencia megelőzésében és kezelésében is hatékonyak lehetnek.

Vizsgálja a GSK, hogy az övsömör elleni oltásuk tényleg képes-e csökkenteni a demencia kockázatát

Tóth András tudomány 2025. március 26.

A GSK tudományos igazgatója szerint a kutatásban az állami Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) hatalmas adatbázisát használják, ami 1,4 millió, 65-66 év közötti ember adatait tartalmazza.

Erősen mutálódott vírusváltozat okozza az influenzás megbetegedések nagy részét

Tóth András tudomány január 15.

42 500-an fordultak orvoshoz Magyarországon január második hetében influenzaszerű tünetekkel. Az influenzás megbetegedések négyötödét világszerte a H3N2 vírustörzs egy tavaly megjelent, 11 mutációval bíró változata okozza.

70 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel január negyedik hetében, 8 éve nem volt ilyen sok beteg

Tóth András tudomány 2025. január 31.

Január negyedik hetében Heves, Veszprém és Tolna megyékben fordultak legtöbben orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg Zalában, Nógrádban és Budapesten kevesebben betegek az országos átlagnál.