Egy erősen mutálódott vírusváltozat állhat az átlagosnál korábban kezdődő és gyorsabban terjedő szezonális influenzajárvány mögött a Nature hírportáljának szerdai cikke szerint, ami Magyarország mellett több európai országban és az Egyesült Államokban is jelentős számú fertőzést okoz.

Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által csütörtökön közzétett adatok alapján január második hetében 42 500-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, ami meghaladja a járványküszöböt. A légúti figyelőszolgálat keretében kijelölt kórházak adatai alapján 186 fő igényelt kórházi ellátást súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) következtében, akik közül 17-en részesültek intenzív vagy szubintenzív ellátásban.

Az influenzaszerű tünetekkel Magyarországon orvoshoz fordulók nagy többsége 34 év alatti: 28,8 százalékuk 14 év alatti gyermek, 36 százalékuk pedig 15-34 éves fiatal felnőtt. A sentinel orvosok által beküldött minták alapján az esetek jelentős részéért az H3N2 influenzatörzs felelhet, amit 150 mintából 44 betegnél mutattak ki. További három betegnél az influenza H1N1pdm09 törzset, tizenkettőnél a covidot okozó SARS-CoV-2 vírust, egynél pedig a légúti óriássejtes vírust (RSV) detektálták.

„Ez rosszabb, mint az átlagos influenzaszezon, az biztos” – nyilatkozta a Nature hírportáljának az amerikai esetszámok alapján Jesse Bloom, a seattle-i Fred Hutchinson Cancer Center vírusok evolúciójának kutatásával foglalkozó szakembere. A 2025-2026-os influenzaszezon, ahogy megírtuk, a szokásosnál egy hónappal korábban kezdődött Japánban, amit a szakemberek már intő jelnek tekintettek a várható európai helyzetre nézve.

Kemenesi Gábor virológus még decemberben Facebook oldalán azt írta, hogy a mostani szenzonban keringő H3N2 változat nem „szuperinfluenza”, és az influenzavakcina várhatóan továbbra is védelmet nyújt a súlyos megbetegedés ellen.

Mindenhol a H3N2 okozza a problémát

A mostani influenzás megbetegedések nagy része mögött az egész északi féltekéjén a H3N2 vírustörzs egyik alváltozata, a K szubklád áll. Ez szeptemberben vált dominánssá a H3N2 vírusokon belül, és mára a világszerte bekövetkező influenzás fertőzések 80 százalékát adja. „Minden erre a K klád variánsra vezethető vissza” – mondta a portálnak Andrew Pekosz, a Johns Hopkins Egyetem orvosi karának virológusa.

Evolúciós genetikai vizsgálatok a K szubklád megjelenését tavaly februárra teszik, ugyanakkor a kórokozó-szűrési (surveillance) kutatások a változatot csak júniusban mutatták ki. Ez hónapokkal azután történt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei kiválasztották a mostani influenzaszezonra javasolt vakcina összetételét.

De az influenzaoltás így is védelmet nyújthat ellene

Az idei szezonra gyártott oltásban használt H3N2 változat így eltér attól, ami a fertőzéseket okozza, mondta a portálnak Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem virológusa. A K szubklád vírusai a hemagglutinin (HA) fehérjén, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vírus meg tudja fertőzni sejtjeinket, 11 változást szedtek össze a vakcinában lévő változathoz képest. Hensley szerint akár már egyetlen, a HA fehérjét kódoló génben bekövetkező mutáció is elegendő lehet annak megakadályozásához, hogy az immunrendszerünk által termelt antitestek a vírushoz kössenek.

Ennek ellenére Hensley és kollégái egy friss vizsgálatukban, amit január elején tettek közzé a medRxiv preprint szerveren, azt találták, hogy az oltás több embernél elegendően erős antitestválaszt generál a K szubklád ellen legalább ahhoz, hogy védelmet nyújtson a súlyos megbetegedéssel szemben. „Ezért a jelenlegi szezonális influenzaoltás várhatóan valamennyire hatékony lesz a H3N2 K szubklád vírusai által okozott fertőzések megelőzésében” – írják.