Történelmi persorozat kezdődött a közösségimédia-cégek ellen, az Instagram vezetője egyből visszautasította a vádakat
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az Instagram vezérigazgatója, Adam Mosseri szerdán egy kaliforniai, precedensértékű perben tett tanúvallomásában elutasította azt az elképzelést, hogy a közösségimédia-használat klinikai értelemben vett függőséget okozhat. „Fontos különbséget tenni a klinikai függőség és a problémás használat között” – mondta a bíróságon, hozzátéve, hogy a pszichológia jelenleg nem ismeri el hivatalos diagnózisként a közösségimédia-függőséget.
Ez az ügy az első egy olyan persorozatban, amelyben több száz család és iskolakörzet perli az Instagramot is tulajdonló Meta mellett a TikTokot, a Snapet és a YouTube-ot, azt állítva, hogy a cégek tudatosan addiktív termékeket hoztak létre, amelyek károsítják a fiatalok mentális egészségét. A Los Angelesben zajló első, úgynevezett mintaper középpontjában egy KGM monogrammal azonosított, 20 éves nő áll, aki szerint az Instagram addiktív tervezési elemei (például a végtelen görgetés lehetősége) súlyosbították depresszióját és öngyilkossági gondolatait.
A felperes ügyvédje, Mark Lanier arról kérdezte Mosserit, hogy a vállalat a biztonság elé helyezte-e a profitot, illetve hogy a kozmetikai szűrők ösztönzik-e a plasztikai beavatkozásokat. Mosseri azt mondta, a fiataloknak szánt új funkciókat bevezetés előtt tesztelik, és céljuk, hogy „a lehető legbiztonságosabbak legyenek, miközben a lehető legkevesebbet cenzúráznak”. A bíróságon ismertetett belső üzenetek ugyanakkor az Instagramot „drogként” írták le; egy alkalmazott szerint a közösségimédia-cégek „gyakorlatilag dílerek”.
A tárgyaláson jelen lévő családok – köztük John DeMay, akinek 17 éves fia, Jordan 2022-ben lett öngyilkos, miután egy Instagramon indított szexuális csalás célpontjává vált – szerint a vallomás megerősítette aggályaikat. A Fairplay nevű nonprofit szervezet 2025-ös vizsgálata szerint az Instagram fiatalokat védő funkcióinak kevesebb mint ötöde működött teljes körűen, míg 64 százalékuk lényegében hatástalan volt, vagy már nem is létezett. A felperesek stratégiája nem az egyedi káros tartalmakra, hanem az állítólag tudatosan addiktív terméktervezésre fókuszál, így próbálják megkerülni a platformokat általában védő szövetségi jogszabályt. DeMay szerint a jogalkotással szemben inkább a bíróságokban bízik, és úgy véli, a több százmillió dolláros kártérítési perek jelentette pénzügyi nyomás kényszerítheti ki a változást a technológiai cégeknél.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
„Úgy uralták le az életünket a monitorok, hogy mi ezt nagyon szívesen hagytuk”
Július első hetére digitális detoxot hirdet a Kék Pont Alapítvány, hogy felhívja a figyelmet a képernyőfüggésre és a digitális eszközök használatának zavaraira. A Qubit podcast vendége a program fejlesztője, Dávid Ferenc.
„Az, hogy minket hogyan érzékelnek a digitális világban, lényegében a saját valóságunkká is válik”
A magyar fiatalok 95 százaléka aktív a közösségi médiában, és közben már a második generáció nő fel a digitális térben. Az EU új irányelvei és életkor-ellenőrző alkalmazása a függőség kialakulásától és az online zaklatástól védenék a gyerekeket.
A Facebook jól tudja, milyen károkat okoz a társadalomban, de a profit fontosabb
A nagy hétfői Facebook-leállás rögtön a cég eddigi legnagyobb botrányát követte. Egy korábbi alkalmazott több ezer belső dokumentumot szivárogtatott ki, amelyek szerint a Facebook tisztában van a demokráciára, a fiatalok mentális egészségére és az általános közbeszédre gyakorolt negatív hatásaival, és bűncselekmények fölött is szemet huny, ha nem az USA-ban történnek.
A Facebook is tudta, hogy az Instagram rossz hatással van a tinilányok lelki egészségére
A szolgáltatás üzemeltetői legalább 2019 óta tudják, hogy a platform súlyosbíthatja a testképzavaros tinédzserek mentális egészségét, de még a közelmúltban is tagadták, hogy ez lenne a helyzet. Az üzemeltetők változást ígérnek, de közben tervezik a platform 13 éven aluliaknak szánt verzióját is.
A magyar fiatalok hétköznap 6-7, hétvégén 10-12 órát neteznek, és jórészt a közösségi médián lógnak
Az önkorlátozás, a színesebb szabadidőtöltés a közép- és felső középosztály sajátja Magyarországon, míg a nyakló nélküli médiafogyasztás inkább a társadalom alsóbb rétegeire, a perifériára szoruló fiatalokra jellemző, állítja Guld Ádám médiakutató.