Évente 45 milliárd eurós károkat okoz az extrém időjárás Európában, ötször annyit, mint a nyolcvanas években, az Európai Unió pedig nincs felkészülve a további károk kezelésére – állítja az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület, amely 15 független szakértőből áll, és ami tudományos tanácsokkal segíti az unió klímasemlegességi törekvéseit. Ottmar Edenhofer, a testület elnöke szerint a klímaváltozás kihívásaihoz történő alkalmazkodás elkerülhetetlen: csak így lehet az európai emberek életét és megélhetését megóvni, az eddigiek alapján pedig úgy tűnik, hogy az EU eddigi lépései nem elegendőek ehhez.

Edenhofer szerint az európai klímaügyi intézkedések összeszedetlenek, koordinálatlanok, és elegendő pénz sem jut rájuk. A kár emberéletekben is mérhető, de az alkalmazkodás hiánya Európa versenyképességét is veszélyezteti. A testület szerint Európának 2,8-3,3 fokos felmelegedésre kell felkészülnie 2100-ig, ennek keretein belül pedig a tagállamoknak elegendő pénzt kell fordítaniuk az ezzel járó kihívásokra, így például támogatniuk kellene az aszály sújtotta mezőgazdaságot, fel kellene készíteniük a városokat az eddiginél erősebb hőhullámokra, illetve biztosítási programokat kellene kidolgozniuk az extrém időjárás okozta károkra.

Túllőttünk a célon

Három rekordmeleg év után az már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a párizsi egyezményben felállított 1,5 fokos hőmérsékleti küszöb átlépése elkerülhetetlen, ezért most nem ennek a klímacélnak a betartása a cél, hanem a túllépésére való felkészülés. Carlo Buontempo, a Copernicus klímaváltozás-figyelő szervezet igazgatója szerint az ezzel járó kockázatok aszerint fokozódnak, hogy mennyire is lépjük át a 1,5 fokos küszöböt: minél jobban, annál súlyosabb következményekkel kell számolnunk.

Külön kockázatot jelent, hogy a másfél fokos klímacél átlépése után már nem fokozatos, hanem láncreakciószerű és visszafordíthatatlan éghajlati változások következhetnek be. A kutatók 16 éghajlati fordulópontot tartanak számon, ezek pedig egymással is összefüggésben állhatnak, ezek közül a Föld már többet is vészesen megközelített, íg például egy tavalyi kutatás szerint a trópusi korallzátonyok pusztulása és a Labrador-tengeri áramlatok összeomlása már 10 éven belül bekövetkezhet.

A kibocsátás csökkentése mellett a felkészülés és a károk elhárítása is fontos, ehhez pedig az ESABCC szerint a közös cselekvés kulcsfontosságú: ha egy ország nem teszi meg a szükséges lépéseket, az az egész régió biztonságát is veszélybe sodorhatja. Laura Diaz Anadon, a tanács alelnöke szerint az uniónak először is az élelmiszer-, víz- és energiabiztonságról kell gondoskodnia. Ez Jette Bredahl Jacobsen, a testület egy másik alelnöke szerint nem lesz elegendő a problémák megelőzésére vagy elhárítására: a károk mindenképp bekövetkeznek, de a felkészüléssel mérsékelhetőek lesznek.