Egyetlen négyzetméternyi esőerdő évente 240-300 liternyi esővizet ad, ami nélkül hatalmas bajban lenne a brazil mezőgazdaság, mégsem gondoskodnak kellőképpen az erdők védelméről – áll abban a frissen megjelent kutatásban, amelyben a Leedsi Egyetem földrajztudósai nemcsak az egy négyzetméternyi erdőtől várható esőhozamot, hanem ennek értékét is kiszámolták.

Jess Baker, a kutatás eredményeit rögzítő tanulmány vezető szerzője szerint ez az eddigi legátfogóbb kutatás az esőerdők várható esőhozamáról, illetve ennek értékéről, ugyanis a korábbi hasonló tanulmányok az erdő gazdasági értékénél nem vették figyelembe a területnek köszönhető csapadékot. Baker és társai kiszámolták, hogy csak Amazóniában ez az eső évente nagyjából 20 milliárd dollárt ér, jóval többet, mint amennyit az esőerdő megóvására fordítanak.

Nincs vége az irtásnak

A kutatók kiszámolták azt is, hogy egy négyzetméternyi mezőgazdasági terület mennyi vizet igényel, és ennek előállításához hány négyzetméternyi erdő szükséges. A gazdasági mellett így egy komoly fenntarthatósági érvet is felhoztak az erdőirtással szemben: 1 négyzetméternyi gyapotnak 607 liternyi vízre van szüksége – vagyis annyira, amennyit 2 négyzetméternyi érintetlen erdő termel meg. A szójával sem sokkal jobb a helyzet, ennek 1,7 négyzetméternyi erdő fedezi a vízszükségletét – ezért is kontraproduktív a termőföldek terjeszkedése miatti további erdőirtás.

Annak ellenére, hogy a világ országai kétszer is megfogadták (először 2014-ben, a New York-i Erdőügyi Nyilatkozatban, majd a 2021-es glasgow-i klímacsúcson), hogy 2030-ra véget vetnek az erdőirtásnak, nem úgy tűnik, hogy ez valóban meg is történne. Bár Brazíliában az irtás tempója csökkent, teljesen nem sikerült beszüntetni a gyakorlatot. Callum Smith, a tanulmány egyik társszerzője szerint azzal, hogy felhívják a figyelmet az erdő és a csapadék közötti összefüggésekre, sikerül enyhíteni a feszültséget a környezetvédők és a gazdálkodók érdekei között.