A madarak megfigyelése javíthatja az agy egészségét és védhet a kognitív hanyatlás ellen
A tapasztalt madármegfigyelők agyában strukturális és funkcionális különbségeket fedeztek fel, ami arra utal, hogy a hobbi erősítheti a kognitív képességeket és védelmet nyújthat az agy korral járó hanyatlása ellen. A torontói York Egyetem kutatói 48 hobbi-madármegfigyelőt vizsgáltak 22 és 79 év között – a résztvevők fele szakértőnek, a másik fele kezdőnek számított. A kísérlet során rövid időre madárképeket mutattak nekik, majd azonosítaniuk kellett azokat hasonló fajok közül. A szakértők átlagosan a helyi madarak 83 százalékát és a nem helyi madarak 61 százalékát ismerték fel helyesen, míg a kezdők mindkét csoportból 44 százalékos pontosságot értek el, így jól látható volt az előny a vizuális felismerés és memória terén.
Az agyi vizsgálatok azt mutatták, hogy a szakértő madármegfigyelők esetében a nem helyi madarak azonosításakor fokozott aktivitás volt tapasztalható a kétoldali prefrontális kéregben, a kétoldali intraparietális barázdában és a jobb occipitotemporális kéregben. Ezek a területek a vizuális feldolgozás, a figyelem, az objektumazonosítás és a munkamemória szempontjából fontosak. Strukturálisan ezek a régiók összetettebbek és jobban szervezettek voltak a szakértő csoport tagjainál, ami arra utal, hogy a hosszú távú madármegfigyelés a neuroplaszticitás révén alakíthatja az agyat, hasonlóan a nyelvtanuláshoz vagy a zenei készségek fejlesztéséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakértelem kialakítása megerősítheti a kognitív útvonalakat és javíthatja az agy általános működését.
Fontos, hogy a vizsgálat szerint míg az agy szerkezete az életkor előrehaladtával általában romlik, ez a hanyatlás kevésbé volt kifejezett a szakértő madármegfigyelőknél, ami arra utal, hogy a madármegfigyelés hozzájárulhat az úgynevezett kognitív tartalék építéséhez – vagyis az agy azon képességéhez, hogy alkalmazkodni tudjon a károsodáshoz és ellenálljon az öregedés hatásainak.
A kutatók kiemelik, hogy más tevékenységek, amelyek figyelmet, memóriát és érzékszervi integrációt igényelnek, hasonló előnyökkel járhatnak. Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a változásokért maga a madármegfigyelés felelős-e, vagy hogy az eredetileg eltérő agyszerkezetű embereket vonzza inkább ez a hobbi. A pontos ok-okozati összefüggések megállapításához hosszabb távú, követéses vizsgálatokra lesz szükség.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Egyetlen novemberi napon 75 madárfajt figyeltek meg Budapesten a terepmadarászok
A ritka vendég hajnalmadár és az északi búvár mellett kenderike, rövidkarmú fakúsz és hegyi billegető is szerepel a megfigyelt madarak listáján, de a saját örömükre dolgozó nagyvárosi amatőr ornitológusok Magyarország legkisebb madarát, a sárgafejű királykát is azonosítottak.
Európa élén járnak a magyarok a madármegfigyelésben
A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti Európai Madármegfigyelő Napok elnevezésű játékos versenyben, idén két kategóriában is dobogós helyen sikerült végezni.
Mit csinálj, ha széncinege került a postaládádba?
Itt a tavasz, fészket raknak a cinegék, a megfigyelések alapján pedig előfordul, hogy erre éppen az ember postaládáját szemelik ki erre. Ilyenkor békén kell hagyni őket, ha pedig nem vágyunk madárra a postában, érdemes beszerezni egy billenőajtós postaládát.