Az régóta ismert, hogy a neandervölgyiek és modern emberek évezredeken át párosodtak egymással, aminek nyomát szinte minden ma élő ember genomja őrzi. Nemrégiben arra is fény derült, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens Nyugat-Európától Ázsiáig hatalmas kiterjedésű területen keveredhettek.

A Science folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a mindkét faj génjeit hordozó első hibridek anyja zömmel modern ember, apja pedig neandervölgyi volt – írja a New Scientist.

A philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatóinak archeogenetikai vizsgálatai szerint az ugyanakkor még nem világos, hogy miként alakult ki ez a mintázat. Lehetséges, hogy a neandervölgyi férfiak a H. sapiens nőket részesítették előnyben saját fajuk ellenkező nemű egyedeivel szemben, de az sem kizárható, hogy a modern ember lányai választották a neandervölgyiek fiait, vagy mindkettő egyszerre, ahogy azt sem lehet már megállapítani, hogy az aktusok konszenzuson vagy kényszeren alapultak-e –idézi a kutatókat a New Scientist.

A kutatók három, modern emberi DNS-t is hordozó neandervölgyi csoport genomját vetették össze olyan szubszaharai afrikaiakéval, akiknek nincs neandervölgyi őse. Ha a két faj teljesen inkompatibilis lett volna, akkor a neandervölgyi X-kromoszómában sem lenne emberi DNS. Azonban nem így volt: a neandervölgyi X-kromoszómában 62 százalékkal több emberi DNS volt, mint a többi kromoszómában. Ez pont a fordítottja az embernél látható mintának. Mivel a nőknek két X-kromoszómája van, a férfiaknak pedig egy, számít, hogy ki kivel fekszik össze. Ha a neandervölgyi férfiak többször keresik a modern nők társaságát, akkor kevesebb neandervölgyi X-kromoszóma kerül be az emberi génállományba, és több X kromoszóma kerül a neandervölgyiekébe. Az eredményeik alapján a genetikai hatás olyan jelentős, hogy valószínűleg nem csak egy véletlen párzás történt, és a neandervölgyi felmenővel rendelkező férfiak népszerűbbek voltak, mint a neandervölgyi őssel rendelkező nők.