Vízhiánytól szenved Irán, amit a háború csak tovább súlyosbít

Az Iráni háború rávilágított az ország vízválságára, amit évtizedes rossz gazdálkodás, mezőgazdasági túlhasználat és a klímaváltozás mélyített el – írta meg kedden a New York Times.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton az Egyesült Államokat vádolta a Qeshm szigeten található tengervíz-sótalanító üzem elleni támadással, ami 30 falut lát el vízzel. Az amerikai kormány tagadta, hogy felelős lenne a támadásért. Az incidens, majd egy bahreini sótalanító üzem elleni támadás, amiért Iránt tették felelőssé, felerősítette a félelmeket, hogy a háború a Perzsa-öböl vízinfrastruktúrája elleni szélesebb körű támadásokhoz vezethet, ami milliók vízellátását veszélyeztetné.

A lap szerint Irán már a konfliktust megelőzően is kritikus vízhiánnyal nézett szembe és az ország 10 milliós fővárosa, Teherán évek óta aszálytól szenved. Tavaly év végén az országban a csapadékmennyiség 45 százalékkal az átlag alatt alakult, és a Teheránt ellátó víztározók csak minimális tartalékkal működtek. Ekkor az iráni meteorológiai szolgálat szerint több városban is a vízellátás a leállás küszöbét súrolta.

Komolyabb enyhülést a decemberi felhőszakadások se hoztak, mert a csapadék száraz és degradálódott talajra hullott, ami nem tudta megkötni a csapadékot, mondta a lapnak Francesco Femia, a washingtoni Klíma és Biztonság Kutatóközpont társalapítója. „Ezért, és más, a hibás vízgazdálkodásra visszavezethető problémák miatt az esőzések nem töltötték fel iráni felszín alatti víztartó rétegeket, súlyos vízhiányos állapotban hagyva az országot” – mondta.

A háborút megelőzően Maszúd Peszeskján iráni elnök a főváros áthelyezését sürgette, és azt mondta, hogy az apadó vízkészletek és más ökológiai terhelések a várost lakhatatlanná tették. Ebben fontos szerepet játszott a klímaváltozás, ami az elmúlt években súlyosabbá és gyakoribbá tette az országban az aszályokat. 2025 az elmúlt 20 év egyik legszárazabb időszaka volt az országban, miközben nőtt a hőséghullámok gyakorisága és csökkent a hegyekben lehulló, és olvadáskor a folyókat tápláló hómennyiség.

Az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28-án indított támadást Irán ellen, azzal a céllal, hogy felszámolják a síita állam nukleáris programját és főbb katonai képességeit, köztük az ország haditengerészetét, valamint ballisztikusrakéta- és drónprogramját.