„Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik kiemelt feladata lesz a szúnyoggyérítés ügyének kezelése, a biológiai gyérítésre való országos átállás megszervezése, valamint a lakosság bevonása és folyamatos tájékoztatása” – olvasható Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter hivatalos Facebook-oldalán hétfőn, július 13-án megjelent bejegyzésben.

A Tisza-kormány minisztere szerint a „Magyarországon jelenleg a szúnyoggyérítés többsége elavult, kémiai úton történik. Ez a módszer nemcsak a környezetet terheli, de súlyosan hatástalan is. A néhány évvel ezelőttig használt hatóanyagnál minden 1000 elpusztított rovarból mindössze 1 volt szúnyog és a napjainkban alkalmazott szerek esetében is minden 100 elpusztított rovarból csupán 1 a szúnyog”.

Gajdos hétfői bejegyzése szerint a klímaváltozás és a globális kereskedelem miatt egyre nagyobb kihívást jelent az invazív szúnyogfajok megjelenése, már csak azért is, mert a csípőszúnyogok (Culicidae) a vektorai a haszonállatok, például kiskérődzők kéknyelv-betegség, a kutyák szívférgességének és a lovak mellett az emberre is veszélyes nyugat-nílusi láznak. A miniszter szerint a „védekezés kulcskérdés, különösen azért, mert a szükséges vízmegtartási programok miatt a jövőben nőni fog a szúnyogok természetes szaporodóhelyeinek száma”. A miniszter egyértelműsíti, hogy a „fenntartható alternatíva a célzott, biológiai szúnyoglárva-irtás”, amiről a négy évvel ezelőtt, ebben a cikkünkben részletesen is írtunk, és amit jelenleg a gyérítő kampányok 98 százalékában alkalmaznak Nyugat-Európában, de „itthon ez az arány sajnos majdnem fordított”.

Legutóbb májusban írtuk meg, hogy a szakterület nemzetközi élvonalához tartozó magyar kutatók már 2020-ban tisztázták, milyen súlyos árat fizetünk a kémiai szúnyoggyérítésért. Azóta szakcikkek és tanulmányok hosszú sora részletezte a vegyszeres irtás rövid és hosszú távú ökotoxikológiai következményeit. Az is köztudott, hogy évek óta rendelkezésre állnak az emberi egészségre veszélytelen, részben magyar fejlesztésű természet- és környezetbarát alternatívák, amelyeket ráadásul a feladat végrehajtásával megbízott Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakemberei évek óta sikerrel alkalmaznak például a Duna és a Tisza mentén fekvő területeken.

A miniszteri bejelentés alapján úgy tűnik, az alig 50 napja hatalomra került Tisza-kormány véget vet annak az évtizedes gyakorlatnak, amelyben a csípőszúnyog-gyérítés szinte kizárólag a csapadékos napok után menetrendszerűen érkező, lakossági ártalomként felszámolandó szúnyoginváziók lehető leggyorsabb megfékezését, vagyis a terület szinte teljes rovarállományának eliminilását jelenti.