Nyílt levélben szólította fel csütörtökön a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) Gulyás Balázst, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökét és Jakab Roland vezérigazgatót, hogy az új kutatóhálózati törvény elfogadásáig tartózkodjanak minden új kötelezettségvállalástól. A szakszervezet információi szerint a HUN-REN vezetése arra készül, hogy az eddig visszatartott forrásokat szétossza a hálózat kutatóközpontjai és az önálló kutatóintézetei között.

A TDDSZ szerint ez már csak azért is elfogadhatatlan lenne, mert a HUN-REN Központ részére átutalt összegnek kell fedeznie a 2025 augusztusában az ELTE-hez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont konszolidációját is. A négy központ munkavállalói ugyanis kimaradtak a 2025 januárja és szeptembere közötti időszakra járó egyszeri bérkiegészítésből, majd az azt követő 30 százalékos béremelésből is. A szakszervezet megfogalmazása szerint a mintegy 1200 munkavállalótól elmaradt juttatás fedezetének más célokra való elhasználása „súlyos morális vétség” lenne, amely után egyetlen jelenlegi vezető sem számíthatna a munkatársai támogatására.

A TDDSZ elnöksége azt is kéri a hálózat vezetésétől, hogy hozza nyilvánosságra, mekkora forrás áll még rendelkezésre, és az idei költségvetésből eddig mennyit, milyen célokra költöttek. A kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetőit arra kérik, hogy utasítsanak vissza minden kísérletet a maradék pénz gyors kiosztására, a HUN-REN-ben maradt kutatóhelyek munkatársait pedig arra, hogy fejezzék ki szolidaritásukat az ELTE-hez csatolt központok kollégáival.

A négy elcsatolt kutatóközpont 4,9 milliárd forintra vár

Csütörtökön a négy érintett kutatóközpont vezetője is közös nyilatkozatot adott ki: Balogh Balázs (ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja), Fertő Imre (ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont), Lipp Veronika (ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont) és Boda Zsolt (ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont) azt kéri a HUN-REN vezetésétől, hogy haladéktalanul adja át a központjaik számára dedikált költségvetési forrást, összesen 4,9 milliárd forintot – és ez csak a 2025–2026-os évekre szóló összeg, a 2026-ban esedékes további béremelés nélkül.

A főigazgatók felidézik, hogy a négy kutatóközpontot két hét leforgása alatt, mindenféle előzetes egyeztetés és tájékoztatás nélkül választották le a HUN-REN-ről, és csatolták 2025. augusztus 1-én az ELTE-hez. A legfelsőbb politikai utasításra végrehajtott lépés célja szerintük a négy központ elsorvasztása, felszámolása volt, a művelet pedig a HUN-REN vezetésének teljes körű közreműködésével zajlott le.

A következmények a nyilatkozat szerint máig érezhetők: míg a HUN-REN keretében maradt 14 kutatóközpont egy éve élvezi az infrastrukturális, kutatástámogatási és bérfejlesztési emelést, és működése konszolidálódott, az ELTE-hez került négy központ munkatársai továbbra is 300-500 ezer forintos bruttó fizetésért dolgoznak, a központok a kutatási infrastruktúra minimumát sem tudják biztosítani, gazdálkodásuk csődközeli helyzetbe jutott, a kutatók pedig megélhetési válságba kerültek. A visszatartott, számukra dedikált pénzt a főigazgatók szerint a HUN-REN Központ az előző kormány április 12-i bukása, vagyis az ürügyül szolgáló politikai nyomás megszűnése után sem adta át.

A négy vezető Gulyás Balázs július 21-i nyilatkozatára is hivatkozik, amely szerint a HUN-REN vezetése kész az együttműködésre az átalakításban, és semmiben nem akadályozza az egységes kutatóhálózat létrehozását. Ezt a konstruktivitást a főigazgatók üdvözlik, és azt írják: a pénz átadásával a HUN-REN vezetése éppen ezt az együttműködési szándékot igazolhatná, egyben a négy kutatóközpont túlélését sem akadályozná.

A minisztérium is tart a kapkodó pénzosztástól

A pénzosztás lehetősége a Tudományos és Technológiai Minisztériumban (TTM) is felmerült. Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár a kedd délutáni, a Társadalomtudományi Kutatóközpontban tartott fórum után arról beszélt a Qubitnek, hogy félő: a jelenlegi HUN-REN-vezetés még az utolsó pillanatokban pénzosztogatásba, kötelezettségvállalásokba mehet bele. Az államtitkárok szerint a HUN-REN mostani modellje aránytalan mértékben védi a vezető testületet, az elnök és a vezérigazgató fölött gyakorlatilag nincs kontroll – ezen a helyzeten a tárca törvénymódosítással akar változtatni.

A minisztérium tervei szerint a 14 plusz 4 kutatóintézet egységes hálózatként, az MTA alatt, sajátos jogállású jogi személyként működik majd tovább, egy négy helyről (az MTA, a kutatóhálózat, a kormány és az érdekképviseletek felől) delegált tagokból álló vezetőtestület irányításával. A jogszabálytervezetet szeptember elején bocsátják társadalmi vitára, a hatálybalépést október végére tervezik, így még idén újraegyesülhet a 2019-ben az MTA-tól elszakított kutatóhálózat.