Az Alpokban már csak a gleccserek legmagasabban fekvő részeit borítja hó, miközben számos gleccser teljesen hómentessé vált – így áll a helyzet 2026 augusztusának közepén, azon a nyáron, amikor a globális felmelegedés hatásai talán minden korábbinál jobban megmutatkoztak Közép-Európában.

„A magas hóhatár világosan mutatja, hogy a gleccsereknek nincs jövőjük” – írta kérdésünkre Andrea Fischer osztrák gleccserkutató, az Osztrák Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Hegykutatási Intézetének igazgatóhelyettese, a gleccserekkel és permafroszttal foglalkozó kutatócsoport vezetője. Ennek következtében nem marad a gleccsereken olyan hely, ahol új jég tudna képződni.

Az idei helyzet rendkívüliségét jól mutatja, hogy az összes olyan alpesi gleccsersíterepen fel kellett függeszteni a síelést, amik a korábbi évek nagy részében egész évben üzemeltek. Július 26-án bezárt az osztrák Hintertux, július 31-én a svájci Zermatt, majd augusztus 9-én a svájci Saas-Fee és végül utolsóként augusztus 14-én az olasz Passo dello Stelvio is. Így jelenleg egyetlen gleccsersíterep sem üzemel az Alpokban. A Hintertux 3200 méteres magasságot elérő gleccsere, a Tuxer Ferner szinte teljesen hómentes, míg Zermattban a hóhatár 3400-3500 méter körülre húzódott vissza a sípályának otthont adó Theodul-gleccseren.

„2026 az egyik legextrémebb év lesz valaha a gleccserolvadás tekintetében” – írta kérdésünkre Matthias Huss, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) gleccserkutatója, a Fribourg-i Egyetem Földtudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa, a svájci gleccsermonitorozó program (GLAMOS) vezetője. „Jelenleg minden rekord megdől a gleccserek területvesztésének és olvadásának tekintetében” – írta Fischer az ausztriai helyzetről.

Az idei a 2022-es rekord olvadási évre emlékeztet

Idén június 29-ére esett az a nap, amikor a svájci gleccserek elfogyasztották hótartalékukat, amitől kezdve minden egyes csepp olvadásuk után már csökken a tömegük. Addigra az ETH Zürich közleménye szerint az olvadás mértéke már a 2022-es, rekorddöntő évhez volt fogható – aminek hatásait a Huss-szal készült 2023-as interjúnkban mutattuk be részletesen. Ekkor az osztrák és svájci gleccserek is átlagosan 3 métert vesztettek vastagságukból. Az osztrák gleccserek teljes területének 5 százaléka, míg a svájci gleccserek maradék térfogatának 6 százaléka tűnt el.

Huss szerint 2026 júniusának vége óta több elhúzódó és intenzív hőséghullám további extrém gleccserjég eltűnését okozta, ami a télen felhalmozódott kis hómennyiséggel együtt a gleccsereket védő fényvisszaverő hótakaró korai eltűnéséhez vezetett. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az idei olvadás végső mértéke attól függ, hogyan alakul a nyári szezon fennmaradó része. A svájci kutatók szeptemberben végzik majd el az olvadás mértékét megállapító terepi méréseket, amik eredményeit október 1-jén közlik majd jelentésükben.

Egy korszak érhet véget a Pasterze-gleccser elszakadásával

A globális felmelegedésnek kitett alpesi gleccserek állapotát legjobban a legnagyobb osztrák gleccser, a Pasterze példája illusztrálja. A Großglockner oldalában elterülő gleccsert turisták ezrei keresik fel évente a Großglockner-Hochalpenstraßén. A kérdés csak az, meddig. Július elején a Hohe Tauern Nemzeti Park, a GeoSphere Austria és az Alpesi Egyesület arra figyelmeztetett, hogy a gleccser alsó és felső része közötti jégösszeköttetés hónapokon belül megszakadhat. Ezzel a Pasterze völgyi része, amit az utóbbi években már nem táplált jelentősen a felsőbb területekről alábukó jég, hivatalosan is halott jéggé válik, és teljes eltűnése csak idő kérdése.

„Még mindig áll a kis összekötő jégpillér – írta a gleccser állapotára irányuló kérdésünkre Fischer, annak ellenére, hogy gleccserhasadékok szabdalják és darabok törnek le róla. – Meglátjuk, hogy hirtelen összeomlik-e, vagy lassan eltűnik”. A Pasterze jégpillérről augusztus közepén Gerald Lehner, az ORF Salzburg újságírója készített látványos légi felvételeket. Az alábbi videón a Pasterze alsó és felső részét összekötő jégfolyamok fokozatos elvékonyodása látszik 2016 és 2024 között:

A Pasterze-gleccser alsó és felső részét összekötő jég eltűnése Fischer szerint egy korszak végét jelentené. A gleccser helyén, aminek neve magyarul legelőt jelent, az elmúlt 10 ezer év nagy részében rétek és erdők álltak. Aztán néhány ezer évvel ezelőtt, a késői holocéni lehűlés következtében a Pasterze fokozatosan elkezdte elfoglalni ezeket az addig növényekkel borított területeket. A hőmérséklet emelkedése viszont mostanra már azt eredményezi, hogy nemcsak a Pasterze-gleccser alsóbb része olvadhat el teljesen, hanem a felső Pasterzenbodent borító jég olvadása is megkezdődött. A jelenlegi változások mértékét jelzi az is, hogy Ausztria legmagasabb hegycsúcsára, a Großglocknerre már jég érintése nélkül fel lehet mászni – de ez nem tette a mászást könnyebbé.

„A gleccserek legmagasabban fekvő részei egy hónapja részben fedetlenné váltak, és a legrosszabb körülmények bekövetkezte esetén ez még így lesz két hónapig” – írta Fischer. Ez a Großglocknertől nem messze található, 3657 méter magas Großvenediger keleti felén elterülő hatalmas gleccseren, a Schlatenkeesen is megmutatkozik. Augusztus 18-ára a hóhatár egy webkamera képe alapján 3300 méter fölé tolódott, amit megerősítenek Philipp Dellertnek a Zukunft Skisport Facebook-oldallal megosztott felvételei is.

Hasonlóan drámai a helyzet a már említett Hintertuxon, ahol a webkamerák felvételein jelenleg szinte teljesen hómentesnek látszik a Tuxer Ferner-gleccser. Egyedül a 3476 méter magas, piramis alakú Olperer hegycsúcs északi oldalán találhatók olyan gleccserrészek, amiket a rájuk rakódó portól elszíneződött hó borít.

A gleccserek legmagasabban fekvő részein Fischer szerint a jég sokszor nagyon vékony, és az olvadó jég alól kőzetek bukkannak ki. Ez a gleccser széteséséhez vezet, és azok a területek, ahol a múltban a korábbi évek hójából jég keletkezett, jégmentessé válnak. Erre példaként a tiroli Kaunertalban található, 3498 méter magas Weißseespitze csúcstól keletre elterülő óriási Gepatschferner-gleccsert hozza.

Az innen származó jégfuratmagok alapján Fischer szerint egyértelmű, hogy az ideihez hasonló olvadási esemény nem történhetett meg túl gyakran a múltban. Idén ugyanis a Gepatschferner ezen területe két méternyi jégvastagságot is elveszíthet. 2019-ben az akkor még a fúrási területen 11 méter vastag jég 6000 évet fedett le, most, kevesebb mint egy évtizeddel később, a 6 évezred alatt felhalmozódó jég szinte teljesen eltűnt. „Ilyen körülmények között nem tud új jég képződni, még akkor sem, ha néhány hűvösebb év következne, a jég létrejötte ugyanis közel 30 évig tart az Alpokban”.

Négy méter vastag jég tűnt el néhány hét alatt

Téved, aki azt gondolja, hogy az osztrák gleccsereknél sokszor magasabban fekvő svájciak helyzete biztatóbb. „Június és július között többször is meglátogattam a Rhone gleccsernyelvét. Mindössze egy hónap leforgása alatt 4 méternyi vastagságú jég tűnt el. Hihetetlen látvány volt, ahogy a mérőrúdjaink néhány hét után 4 méterrel magasabbra álltak ki a jégből” – írta Huss, amikor arról kérdeztük, hogy az eddigi nyári terepmunka során tapasztalt-e személyesen valami kirívót a gleccserek visszahúzódásában és olvadásában. A Svájc déli részén, a Furkapass mellett elterülő Rhône-gleccser a 2000-es évek közepén még elért egy, jóval a közeli Gletsch település völgye fölé magasodó meredek sziklafalig. Mára a Rhône folyó eredőjét adó gleccsert a sziklafaltól egy több száz méter hosszú, egyre növekvő tó választja el, és a gleccser jégnyelvének eleje szétesőben van.

Európának az iparosodás előttihez képest 2,5 Celsius-fokkal történő felmelegedése még az olyan, alpesi viszonylatban hatalmasnak számító gleccsereket is megviseli, mint a zermatti Gorner-gleccser vagy a Berni-alpok Nagy Aletsch-gleccsere. A Gorner-gleccsert tápláló, Grenz-gleccsernek nevezett felső gleccserág Svájc legmagasabb hegycsúcsa, a 4634 méteres Dufourspitze mellett ereszkedik a mélybe.

A hóhatár a szemközti Gornergrat webkamerája alapján a Grenz-gleccseren is rendkívül magasan fekszik. Hasonló a helyzet az Alpok legnagyobb gleccserén, Nagy Aletsch-gleccseren. A közel 20 kilométer hosszú gleccsert tápláló három nagy jégfolyamnak augusztus közepén már csak a legmagasabban fekvő területeit borítja hó a Konkordiahütténél található webkamera képe alapján.

„A hóhatár a korábbi rekorddöntő olvadási évekhez hasonlóan nagyon magasan fekszik, de a 2022-es nyár talán még a mostaninál is súlyosabb volt” – írta a svájci gleccserkutató. A télen leesett hóból idén augusztusra csak a gleccserek legmagasabban fekvő részein maradt meg valami. A legtöbb kis vagy közepes méretű gleccser hetek óta teljesen csupasz, vagyis a közelmúltbeli hőséghullámok felfalták a gleccserek tetején évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt képződött jeget.

Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató augusztus közepi várakozásai szerint 2026 a valaha mért legmelegebb vagy második legmelegebb, 2027 pedig a legmelegebb év lehet az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés és a rekorddöntő El Niño következtében. Huss szerint az El Niño események Alpokra mért hatása nem ismert egyértelműen, de, mint írta, „mivel a globális éghajlati rendszer jelenleg a feje tetejére állt, nem lepne meg, ha több, a gleccsereinket is érintő extrém időjárást látnánk”.