Mercator vagy Equal Earth: magyar kutatók szerint nem kellene elvetni egyik világtérképet sem
Az ENSZ a jövőben a területtartó világtérképek, köztük az Equal Earth-vetület szélesebb körű használatát szorgalmazza, hogy a kontinensek és országok valós méretarányai pontosabban jelenjenek meg a térképeken. A döntésre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértői is reagáltak.
Az ENSZ közgyűlésén, pénteken a tagállamok 164 szavazattal egy ellenében támogatták azt a határozatot, amely a kontinensek valódi méretét hitelesebben tükröző térképvetületek alkalmazását ösztönzi. A döntést afrikai országok közös kampánya előzte meg, amelyet a 16. században megalkotott Mercator-vetület egyeduralkodásával szemben indítottak – ez a ugyanis mindmáig a világ legszélesebb körben használt térképi ábrázolása. Az Egyesült Államok volt az egyetlen ország, amely a határozat ellen szavazott, a kezdeményezést „radikális ideológiai projektnek” minősítve. Hat ország – Észtország, Grúzia, Litvánia, Moldova, Szerbia és Ukrajna – tartózkodott.
Az SZTE közleménye azt írja, az egyetem szakértői szerint az Equal Earth vetület előnye, hogy megőrzi a területek valós arányait, ezért a természetföldrajzi jelenségek, az éghajlati övek, a jégtakarók, a sivatagok vagy a növényzeti zónák globális összehasonlításánál pontosabb képet ad. Oktatási szempontból is fontos előrelépés lehet, mivel a hallgatók a valós területi viszonyokat láthatják a térképeken.
A kutatók szerint ugyanakkor tökéletes síktérkép nem létezik, minden vetület valamilyen kompromisszum eredménye: a Mercator az irányokat és szögeket őrzi meg pontosabban, míg az Equal Earth a területek valós nagyságát jeleníti meg hitelesebben. A területtartó térképek használata ezért nem egyetlen „helyes” világtérkép bevezetését jelenti, hanem a felhasználási célokhoz jobban igazodó szemléletet.
A Mercator-vetületet Gerardus Mercator flamand térképész alkotta meg 1569-ben. Hengeres térképvetületről van szó: a földgömböt egy hengerbe helyezik, majd a térkép minden pontját a henger megfelelő pontjára vetítik. Ennek kiterített változata az, amit világtérképként ma általánosan ismerünk és leggyakrabban használunk.
A szögtartó Mercator-vetület különösen a magas földrajzi szélességeken nagyítja fel jelentősen a felszíneket, az alacsonyabb szélességeken fekvő térségek – köztük Afrika és Dél-Amerika jelentős része – eközben vizuálisan kisebb súlyt kapnak. Az ENSZ által javasolt Equal Earth-vetület ezzel szemben megőrzi a területi arányokat, így jóval valósághűbben érzékelteti a tájak, felszínformák és környezeti folyamatok globális kiterjedését.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A ma általánosan elterjedt világtérképünk félrevezető, Afrika szeretné lecserélni
Gömböt síkban ábrázolni mindig kompromisszumot jelent, de nem mindegy milyet. A Correct The Map kampány a Mercator-vetület helyett az Equal Earth vetülettel készült térképet tartaná jónak.
Tökéletes világtérkép nem létezik, de száz éve rajzoltak egy olyat, ami közelít hozzá
Az ókorban az ismert, részleges világ leképezése, a felfedezők korában a hajózási útvonalak leolvashatósága volt a fő szempont, de a térképeket csak jelentős torzításokkal tudták megrajzolni. Az elmúlt évszázadokban a matematikai vívmányok alakították a világtérképeket, és kiderült, hogy a gömb alakú Földet csak kompromisszumokkal lehet sík felületre vetíteni. Aztán a kartográfiában is megjelent a társadalmi igazságérzet.
A térkép hazudik, de mekkora valójában Grönland?
Az ember felpattintja a Google Térképet, és azt látja, hogy Grönland nagyobb mint Afrika, holott a földrész területe 15-szöröse a szigetének. Vesszen a Mercator-vetület, nézzük az igazságot!