Több mint két éve üzemel a világ első exaskálájú szuperszámítógépe, a Frontier. A géppel az utóbbi hónapokban olyan rekordméretű szimulációkat végeztek, amelyek a sejtek működését, a földi klíma jövőjét és a galaxisok fejlődését segíthetnek megérteni.
Persze föld is kell a fenntartható növénytermesztéshez, de egy új kutatás szerint akkor lesz az igazi a jalapeño, ha legalább 50 százalékban újrahasznosított üveghulladékban nő.
A Dán Műszaki Egyetem egy fizikusa megelégelte a sérüléseket, és egy robot és egy zselatintömb segítségével megfejtette, hogy melyik papírfajtával kell kesztyűs kézzel bánni.
A friss kutatás 800 év kísérletezésének felel meg, és az azonosított anyagok a megújuló energiától a fejlett számítástechnikáig számos területen hozhatnak forradalmi változásokat.
Újfalussy Balázs fizikus szerint az emberiség előtt álló egyik legnagyobb technológiai kihívás a szobahőmérsékletű szupravezető anyagok létrehozása, ami forradalmasíthatja az energiatermelést.
Domokos Gábor, a világhírű gömböc egyik feltalálója és Regős Krisztina, a BME elsőéves doktorandusza olyan geometriai modellt dolgozott ki Konsztantyin Novoszjolov orosz sztárfizikussal közösen, amellyel sikeresen átvágható az anyagtudományi fejlesztések gordiuszi csomója.
A Berkeley vegyészprofesszora 1956-ban menekült el Magyarországról.
Az alumínium vezetőképességét akarták növelni, és miközben meg is tették, véletlenül felfedezték a legfeketébb feketét. Ennek leginkább az űrkutatók örülhetnek.
Többek közt a gyógyszer- és növényvédőszer-maradványokat is kiiktatná a vízből a zöld technológiával előállítható berendezés, amelynek novemberre készülhet el a prototípusa.
A Cornell Egyetem mérnökei olyan DNS-alapú anyagot hoztak létre, ami az élethez szükséges alapvető tulajdonságok közül hárommal is rendelkezik. Az egyik kutató szerint ez a szaporodásra képes gépek megjelenéséhez is vezethet.