A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
Az ezredforduló környékének egyik legnagyobb hatású amerikai filozófusa nemcsak az akadémiai közösség felé nyitott, de arra is rámutatott, hogy a filozófiai kérdések nem egymástól elszigetelt absztrakt problémák, hanem mindennapi életünk részei. Április 19-én, 82 éves korában hunyt el.
Minden vizsgált forgatókönyv a keresztények arányának csökkenését mutatja, a szélsőségesebb számítások szerint a század közepére az ateisták lehetnek a legnagyobb csoport az idáig a kereszténység legstabilabb bástyájának mutatkozó Egyesült Államokban.
Egy nemrégiben megjelent amerikai tanulmány szerint nem igaz, hogy azok, akik nem hisznek Istenben, az erkölcsi törvényekben sem hinnének, igaz, a tekintélyt kevésbé tisztelik, mint a felmérés vallásos válaszadói.
Amikor a hívő azt mondja, hogy „hiszem a test feltámadását és az örök életet”, akkor ezt a vallásos hitet nem érvényteleníti az, ha egy fizikus elmagyarázza, hogy amit hisz, az lehetetlen – derül ki a neves brit filozófus, Tim Crane legújabb könyvéből, A hit jelentéséből.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.