A japán buddhisták kevesebbet adakoznak, ha robot olvassa fel a tanításokat, az amerikai keresztények pedig kevésbé tartják hitelesnek a mesterséges intelligencia által írt prédikációkat.
Annak, aki nem ismeri Rubin munkásságát, meglepő lehet, de annak is, aki igen: a Red Hot Chili Peppers és a Slayer mögött álló ember szoftbuddhista-ezoterikus kézikönyvet írt arról, hogyan kell kreatívnak lenni.
A tibeti eredetű buddhizmus harmadik legfontosabb vezetőjének 10. reinkarnációját egy amerikai-mongol fiúban találták meg. A dalai láma már be is iktatta, Kína nem örül.
Hogy mire használható a buddhizmus az AI-kutatásban? Például a mélytanulási algoritmusok és a neurális hálózatok optimalizálására. A dalai láma azt sem zárja ki, hogy egy napon gépi intelligenciaként fogunk újjászületni, de ami a megvilágosodás elérését illeti, ahhoz Hérakleitosznak és Gödelnek is lesz egy-két szava.
Az AI etikai kérdéseivel foglalkozó szakértőknek remek ihletforrások lehetnek az olyan buddhista tanítások, mint az együttérzés, az önfejlesztés, az elszámoltathatóság, vagy a szenvedés megszüntetésére irányuló törekvések.
Farkas Attila Márton idén megjelent kötete, a Céljainkon túl sikeresen elkerül több rá leselkedő csapdát is: nem válik egyszerű tanácsadó könyvvé, ezoterikus kalauzzá, sem szcientista tanulmánnyá. Nem varázslatokról vagy titkos tanításokról beszél, hanem a maga összetettségében mutatja be a buddhizmus gondolatkörét.
A buddhista papok már egyenesen a vallás jövőjét látják a mesterséges intelligenciában, de a nyugati látogatók szentségtörésről beszélnek, és Frankenstein szörnyéhez hasonlítják a robotpapot.