Miről szól a chipháború, és meg lehet-e állítani Kína fejlődését a szankciókkal?
A technológiai hidegháborúnak katonai és gazdasági okai is vannak, de hogy jön a képbe Japán és Hollandia, és mi a helyzet Tajvannal, a 21. század kincses szigetével?
A technológiai hidegháborúnak katonai és gazdasági okai is vannak, de hogy jön a képbe Japán és Hollandia, és mi a helyzet Tajvannal, a 21. század kincses szigetével?
A 21. század a hétköznapi eszközeinket működtető mikrochipekre épül, de valakinek a legmodernebb chipek gyártásához szükséges berendezéseket is le kell gyártania, és erre ma kizárólag egy holland cég képes.
Az elmúlt 70 év technológiai forradalmát és tudományos áttöréseit az egyre kisebb mikrochipeknek köszönhetjük, amelyek méretükkel mostanra a fizika határait feszegetik. A modern civilizáció építőkockáit előállító félvezetőipar ugyanakkor mára nagy bajban van.
Ez még csak a kezdet; a tervek szerint az 1000 hektáros birtok alapterülete megduplázódhat, és az első gyárat továbbiak követhetik. Az Intel a szó szoros értelmében új szilíciumvölgyet épít.
A chipgyártás világszerte nehézségekkel küzd: az egyik legalulértékeltebb gyártási alapanyag, a szubsztrát előállítása olyan nehézségekbe ütközött, amilyenekre egy évtizede nem volt példa. A legnagyobb gyártók igyekeznek bővíteni a termelési kapacitást, hogy kielégítsék a beszállítók igényeit, de a felzárkózás évekig is eltarthat.
Műszaki együttműködési partnerszövetséget alakított az Európai Unió és az Egyesült Államok. A felek 200 milliárd dollárt költenek az európai és észak-amerikai csipgyártás kapacitásbővítésére.