Tőzsdét robbantott a chipgyártó SK Hynix, 26,5 milliárd dollárt gyűjtött az amerikai részvénykibocsátással
Hatalmas mennyiségű pénzt vont be a dél-koreai chipgyártó óriáscég a New York-i tőzsdén.
Hatalmas mennyiségű pénzt vont be a dél-koreai chipgyártó óriáscég a New York-i tőzsdén.
Kína már évek óta nem férhet hozzá a legerősebb chipek gyártásához szükséges óriási gépekhez, amiket egyetlen holland cég gyárt a világon, de az amerikai kormány szerint most valahogy mégis sikerült egyet beszerezniük.
Az Európai Bizottság az EU saját felhőszolgáltatásait és chipgyártási technológiáit fejlesztené, hogy ezzel csökkentse a kontinens digitális kiszolgáltatottságát. Eközben az USA a Pax Silicának nevezett technológiai együttműködést szorgalmazza.
Most derült ki, hogy 2023 júliusában berendelték az Apple, az Nvidia, az AMD és a Qualcomm vezetőit, hogy meggyőzzék őket a tajvani chipektől való függés veszélyeiről. Tim Cook állítólag aludni sem tudott a meeting után.
A legfejlettebb chipeket előállító berendezéseket eddig egyetlen holland cég tudta legyártani, de az egykor ott dolgozó kínai mérnökök titokban hazavitték a tudást. Így 2030-ra egy szintre kerülhetnek az USA és Kína technológiai képességei.
A rendkívüli lépésre a kormány szerint azért volt szükség, mert az európai autóipart is kiszolgáló cég tevékenysége veszélyeztette a kritikus technológiai ellátottságot.
Joe Biden és Donald Trump politikájában közös, hogy mindketten büntetővámokkal próbálták megfékezni Kína technológiai fejlődését. Az adatok azt mutatják, hogy Kína sikeresen alkalmazkodott az új helyzethez, de a számok mögött ennél jóval bonyolultabb kép rajzolódik ki.
Ha a hétfőn kiadott exportkorlátozások és más szabályok 120 nap múlva életbe lépnek, az súlyosan érintheti az elmúlt években a világ második legértékesebb cégévé váló Nvidiát.
Gelsigner 2021-ben azzal a céllal tért vissza az Intelhez, hogy felvirágoztatja az egykor piacvezető chipgyártót. Az igazgatótanács viszont úgy érezte, hogy a terve nem működik, miközben az Nvidia egyre nagyobb előnyre tesz szert az AI-chipek terén.
Az Európai Bizottság még a kínai elektromosautó-gyártókra óvatosan kivetett új vámokkal is kereskedelmi konfliktust kockáztat, miközben a chipgyártás terén már most egy holland cég áll a Kína és a Nyugat közötti csatározás középpontjában.
A technológiai hidegháborúnak katonai és gazdasági okai is vannak, de hogy jön a képbe Japán és Hollandia, és mi a helyzet Tajvannal, a 21. század kincses szigetével?
A 21. század a hétköznapi eszközeinket működtető mikrochipekre épül, de valakinek a legmodernebb chipek gyártásához szükséges berendezéseket is le kell gyártania, és erre ma kizárólag egy holland cég képes.
Az elmúlt 70 év technológiai forradalmát és tudományos áttöréseit az egyre kisebb mikrochipeknek köszönhetjük, amelyek méretükkel mostanra a fizika határait feszegetik. A modern civilizáció építőkockáit előállító félvezetőipar ugyanakkor mára nagy bajban van.
Ez még csak a kezdet; a tervek szerint az 1000 hektáros birtok alapterülete megduplázódhat, és az első gyárat továbbiak követhetik. Az Intel a szó szoros értelmében új szilíciumvölgyet épít.
A chipgyártás világszerte nehézségekkel küzd: az egyik legalulértékeltebb gyártási alapanyag, a szubsztrát előállítása olyan nehézségekbe ütközött, amilyenekre egy évtizede nem volt példa. A legnagyobb gyártók igyekeznek bővíteni a termelési kapacitást, hogy kielégítsék a beszállítók igényeit, de a felzárkózás évekig is eltarthat.