Az emberszabásúak játékos kötekedése az emberi viccelődés evolúciós előképe
Az ugratás az orangutánok, a csimpánzok, a bonobók és a gorillák viselkedési repertoárjának is szerves része, állítják német és amerikai etológusok.
Az ugratás az orangutánok, a csimpánzok, a bonobók és a gorillák viselkedési repertoárjának is szerves része, állítják német és amerikai etológusok.
Az idegrendszeri viccmestert a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatócsoportja azonosította.
A majmoknál megfigyelt heccelődés növeli az elköteleződést, és az elmét is csiszolja. És bár az összetett viccek és szójátékok képzéséhez szükséges kognitív kapacitás feltehetően nincs meg a főemlősökben, a viccelődés iránti lelkesedésük mértéke összevethető az emberekével – derült ki egy átfogó antropológiai kutatásból.
Az angol színész, író és humorista könyve, a Mítosz stand-upokba illő lábjegyzetekkel és közbeékelt félmondatokkal teszi lehengerlően olvasmányossá a görög mitológiát. A komoly lexikális kutatómunkát feltételező szövegből rendre kikacsintgató szerző kommentárjai sajátos fénytörést adnak a jól ismert ókori sztoriknak.
A kutatók megegyezni látszanak abban, hogy az emberszabású majom nem elég okos ahhoz, hogy értse a komplex vicceket, de szeretni azért szereti őket.