Egy friss preprint kutatás szerint az X (leánykori nevén Twitter) tulajdonosa valószínűleg nem elégedett meg azzal, hogy támogatja Trumpot, hanem még az algoritmusba is belenyúlt, hogy ez több emberhez juthasson el.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
Az American Heart Association kétnapos konferenciáján kiderült, amit már eddig is sejtettek: a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt végzett vizsgálatokból látszik, hogy a szív- és érrendeszeri betegségekkel küzdő választók vérnyomása megemelkedett a kampány idején, és megnövekedett a szívroham kockázata is.
Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.
Amióta Emmanuel Macron elnök hadat üzent az álhíreknek, Franciaországban átláthatóvá kell tenni, hogy ki finanszírozta az online politikai kampányokat. Mint kiderült, az európai parlamenti választásokon való részvételre buzdító állami kampány nem felelt meg ezeknek a feltételeknek, a Twitter be is tiltotta.
A mesterséges intelligencia kutatói szerint előfordulhat, hogy még a 2018-as amerikai időközi választások során kampányfegyverként alkalmazzák majd a deepfake-et, vagyis a mesterséges intelligencia felhasználásával hamisított videókat.