Elhunyt Tolnai Ottó, a jugoszlávizmus utolsó képviselője. A Kossuth-díjas vajdasági költő-író-drámaíró-esszéista már évtizedekkel azelőtt világhírű volt, mint hogy a 2000-es évek elején a kis magyar valóság kánongyártói felfedezték volna művészetét.
A vers a költő nevét egész Amerikában ismertté tette, igaz, a hirtelen jött hírnév gyümölcseit már nem nagyon tudta kiélvezni, pláne készpénzre váltani.
Azok, akik nem ismerik T. S. Eliot, Byron vagy Shakespeare műveit, hajlamosak az AI hallucinációinak nézni a költészetüket.
Az angol mellett pedig egyre nagyobb igény mutatkozik a hindi vagy a japán nyelv iránt a piacon.
A slam poetry után az elmúlt tíz évben újabb, a slamhez hasonlóan jelentős felháborodást kiváltó műfaj jelent meg az irodalom világában. Az instaköltészet elnevezés ugyan eredetileg a költemények instant fogyaszthatóságára utalt, de a közösségi médiában, leginkább az Instagramon terjedő műfaj egyes művelői ma már a rocksztárokéval vetekedő népszerűségnek örvendenek.
Ma 83 éve, 1936. november 3-án hunyt el Kosztolányi Dezső. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész kinyomozta, hogy ki volt a korábban ismeretlen kislányként számon tartott zongorista, aki a valóságban eljátszotta a költő egyik utolsó remekművét ihlető legendás Beethoven-szonátát.
Azzal újította meg a kortárs irodalmat, hogy ráébresztette: megteremthető egy olyan friss költészeti nyelv, amelyben valamiképp összegződik a közvetlen és közvetett elődök egész sora. Térey János hétfőn halt meg, 48 éves volt.
Milyen volt szőkesége? Hová szökött be az ősz? Hány volt a velszi bárd?