A mindennapos boldoguláshoz szükséges kompetenciáinkat alapvetően pozitívan értékeljük, de Európa többi országához viszonyítva már jóval kritikusabban látjuk saját skilljeinket, derül ki az Opinio Institute friss felméréssorozatából.
A NAT betűre pontosan megszabja, melyik vers melyik versszakát kell tudni a magyar irodalmi kánonból, és idéntől ezek az érettségi teszten is pontot érnek. Bár az oktatáspolitikai irányelveket nem támogatják, az ország vezető magyartanárai szerint a memoritereknek lényegesen több a hasznuk, mint azt elsőre gondolnánk.
Jó lenne elkerülni, hogy tudásalapú helyett tudatlanságalapú társadalmat építsünk: a mesterséges intelligenciáknak kiszolgáltatott természetes unintelligenciák tömegét.
A hosszabb szövegek megértése, a táblázatok és statisztikák értelmezése sok magyar képességeit meghaladja. A foglalkoztatottak fele nem használ semmilyen idegen nyelvet, és egyharmaduk egyáltalán nem boldogul a számítógéppel, derül ki egy csütörtökön bemutatott tanulmányból.
A következő évtizedekben a világ munkavállalóinak a felét át kellene képezni, de az előrejelzések szerint a többiek is folyamatos továbbképzésre szorulnak majd. A munkaerő-toborzás egyre több helyen automatizált, és az algoritmust sajnos nem nyűgözi le a személyes varázsunk. Hogyan készüljön a jövőre, aki nem akar munkanélkülivé válni?
Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
Idén összesen 54 344 diák írt középiskolai felvételit magyar nyelvből, és egyikük sem érte el a maximális 50 pontot, de 49-et is csak négyen szereztek. Nem tűnik fel, hogy valami baj lehet a feladatlapokkal, ha senki nem tudja őket hibátlanul megoldani?