Hermann Zoltánék számításai szerint a hazai iskolák közel egyharmadában létezik iskolán belüli szelekció. Az elkülönítés a szegény gyerekek teljesítményét lehúzza, a jobb módú gyerekekét viszont nem javítja.
A központosítással végletekig beszűkített iskolai és tanári autonómia, a túl széles tárgyi tudást követelő Nemzeti Alaptanterv, az alacsony pedagógusbérek és a bérdifferenciálás hiánya mind hozzájárulnak a minőség romlásához, derül ki egy friss kutatásból.
„Minden évben dühös leszek, amikor ilyen listákat látok, mert egyáltalán nem reflektálnak arra, hogy mit jelent az, hogy jó iskola” – mondja Berényi Eszter oktatásszociológus, aki a HVG top 100-as listája mellé készített egy alternatív listát, ami a szülők társadalmi helyzete szerint rangsorolja a gimnáziumokat. Elgondolkodtató eredményre jutott.
A hazai általános iskolák végzőseinek 40 százaléka alapszinten sem tud magyar nyelvű szövegeket értelmezni: az időjárás-jelentést sem érti, nemhogy egy mosógép használati útmutatóját. Gulyás Gergely szerint ez romaintegrációs probléma, a szakértők azonban máshol keresik az okokat.
A világ 15 éveseinek több mint fele az árfolyam ismeretében sem tudja kiszámolni, hány euró 2700 dollár – mondta a Stanford neves közgazdászprofesszora, Eric Hanushek hétfői előadásában. Ez azért baj, mert az oktatás színvonala később az egyéni kereseteket és az egyes országok gazdasági teljesítményét is látványosan befolyásolja.
A hosszabb szövegek megértése, a táblázatok és statisztikák értelmezése sok magyar képességeit meghaladja. A foglalkoztatottak fele nem használ semmilyen idegen nyelvet, és egyharmaduk egyáltalán nem boldogul a számítógéppel, derül ki egy csütörtökön bemutatott tanulmányból.