Találtak egy középkori várat Írországban
A normann várról sokáig azt hitték, hogy elbontották, de egy friss kutatás szerint a falakra csak ráépítettek, a középkori részletek pedig még mindig kivehetőek a Dublini Egyetem egyik épületében.
A normann várról sokáig azt hitték, hogy elbontották, de egy friss kutatás szerint a falakra csak ráépítettek, a középkori részletek pedig még mindig kivehetőek a Dublini Egyetem egyik épületében.
Bár a törvénykönyvek szerint igencsak elterjedt büntetésről volt szó, a régészek egészen idáig nem találtak rá közvetlen bizonyítékot, hogy valaha megtörtént volna.
A kenti nyomólemezt a Sutton Hoo-ban talált szenzációs sisakhoz hasonló felszerelések díszítéséhez használhatták, ez az első ilyen lelet Angliában.
A késő középkori üreget egy kőkorszaki temetkezési helyszín oldalába vájták, a járatban a régészek tűz nyomaira, egy róka csontvázára és edénytöredékekre bukkantak.
A craniosynostosis nevű betegség előfordulási esélye egy a kétezer-ötszázhoz, ráadásul a középkorban gyógyíthatatlan volt.
Hat kilónyi ezüst, pénzérmék, ékszerek, zömmel a 12. századból, amikor még Stockholm városa sem létezett.
A róka már egy 4400 évvel ezelőtti mezopotámiai történetben is ravasz volt, és erről ismerték a görögök, a rómaiak és a magyarok is. De hogy lett egy hétköznapi állatból a ravaszság jelképe?
Rousay szigetén egykor egy Sigurd nevű viking vert tanyát, a rejtélyes faragvány is az ő idejéből származhat. Egyelőre rejtély, hogy kit ábrázolhat.
Andrzej Korpikiewicz először azt hitte, hogy csak egy vasdarabot lát, de kiderült, hogy egy kiváló állapotban fennmaradt középkori kard. A lelet pontos korát további vizsgálatok után tudják majd meghatározni.
A fegyver a göteborgi Gullberg-erődből került elő, a fallikus formájú fegyver 13.és 18. század között volt népszerű, és főleg páncélozott ellenfelekkel szembeni küzdelemben használták.
Håkon Glørstad azt állítja, hogy a követ, amit a hagyomány és a tudomány jelenlegi állása szerint a legendás Kékfogú Harald állíttatott, valójában egy püspök rendelte meg a tizenegyedik században, hogy erősítse a dán nemzeti identitást. A dánok nincsenek elájulva az elmélettől.
Harcos lehetett az a nő, akinek maradványaira Sárrétudvariban találtak rá, egy középkori temetőben. Ez pedig arra is utal, hogy a 10. századi magyarok élete összetettebb volt, mint gondoltuk.
Az ősember tenyérlenyomatában, a falba karcolt névben, a római nyilvános vécé firkáiban és a modern tagekben van valami közös: a nyomhagyás iránti vágy. Az őskori, az ókori és a mai firkákat mégis világok választják el egymástól.
Tihany és Bakonybél után Budapestre is megérkezett a Királyok, szentek, monostorok projektet bemutató vándorkiállítás, ahol a korai bencések élete kerül terítékre, korai ereklyékkel és rengeteg QR-kóddal.
A Sverris sagában az ostromló csapatok egy holttestet dobnak a kútba, hogy tönkretegyék az ostromlottak ivóvizét. Egy friss DNS-vizsgálat szerint a kútban talált csontváz akkor kerülhetett oda, amikor a saga játszódik.