Betiltaná 13 éves kor alatt a közösségimédia-használatot az Európai Unió
Az Európai Bizottság csütörtökön terjesztette elő a jogszabály-javaslatot, ami a fiatalok online jelenléte mellett a nagy cégek működését is jobban szabályozná.
Az Európai Bizottság csütörtökön terjesztette elő a jogszabály-javaslatot, ami a fiatalok online jelenléte mellett a nagy cégek működését is jobban szabályozná.
A digitális platformok működésének jelentős része rejtve marad a felhasználók előtt. Rábízható-e ennek a láthatatlan hatalomnak az igazságos gyakorlása a hatalmat birtoklók önmérsékletére?
Hiába enged a Facebook hivatalosan 63 206 karakter hosszú posztokat, a felhasználók jellemzően ennél jóval rövidebben fogalmaznak. A platformok technológiai lehetőségei önmagukban nem döntik el, hogyan vitatkozunk. Legalább ennyit számít, hogy a felhasználók mit kezdenek velük.
Több tízmilliárd dolláros egyezséget kötött Mark Zuckerberg cége a Metát perelő 29 amerikai állammal, míg Lengyelország új követelése 250 milliós bírságot is jelenthet a vállalatnak.
A bíróságon bemutatott bizonyítékok szerint még a Meta saját mérései is azt mutatták, hogy a 13-15 éves instagramozók 27 százaléka kapott kéretlen szexuális üzeneteket.
A cég 4-5 éves profitjának megfelelő összeg mellett 29 állam főügyésze az Instagram és a Facebook működését alapjaiban meghatározó algoritmusok korlátozását követeli. Egy Meta elleni ítélet nemcsak a cég pénzügyi helyzetét ingathatja meg, hanem világszerte átírhatja a közösségi média szabályozását.
Az ausztrál modell mintájára Kanada is törvényt készít elő a gyerekek, tinédzserek közösségimédia-használatának tiltásáról. Volna azonban egy fontos különbség.
A szerdától az Instagramba integrálva és külön alkalmazásként is elérhető Instants-szal spontán, megtekintés után eltűnő fotókat oszthatunk meg a barátainkkal.
Míg a Facebook vagy az X algoritmusa a szélsőségek felé tereli a felhasználóit és megosztja a társadalmat, az AI számos friss kutatás szerint képes mérsékelni az extrém nézeteket. Hogy ez így is marad-e, az a fejlesztők szándékán és a szabályozáson múlik.
Az AI-forradalom hátterében nemcsak adatközpontok és algoritmusok állnak, hanem azok az órabérért dolgozó emberek is, akik idegenek fotóit és videóit címkézik fel, vagy épp kutyaszaros képeket kategorizálnak az AI-nak.
A legalacsonyabb mértékű online szabadság a közel-keleti országokban van, ahol a kritikus véleményeket és a felnőtt tartalmakat is szigorúan kezelik a kormányok.
A 300 fős kísérlet sokak szerint félmegoldás, és ausztrál mintára azonnal be kellene tiltani a 16 éven aluliaknál az addiktív platformokat.
Szexuális ragadozók gond nélkül cserkészhettek be gyerekeket a Facebookon és az Instagramon, amit most először esküdtszéki döntés ítélt el – szakértők szerint az ügy precedenst teremthet, és a techcégek elleni perek új hullámát indíthatja el.
A félretájékoztatás a TikTokon a legerősebb, ezért semmiképp se innen tájékozódjunk a tünetekről és diagnózisokról, javasolják kutatók.
Már a radikalizálódott X kommentelői sem bírják elviselni, ahogy az iráni bombázást videójátékokhoz hasonlítják, és népszerű filmekkel normalizálják az erőszakot a kormányzati profilokon.