A BME TTK dékánja mindenkit arra buzdít, hogy keresse meg otthon a termosztátot, és tekerje lejjebb a fűtést

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Takarékoskodással, korszerűsítéssel és az energiastratégia újragondolásával a lakosság, az ipar és az állam együtt tehet azért, hogy a dekarbonizációs célok ne sérüljenek – vagy legalábbis ne nagy mértékben sérüljenek –, miközben biztonságos marad az energiaellátás. Aszódi Attila, energetikai mérnök, gépészmérnök, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának (BME TTK) dékánja szerda este tartott előadást Feszítő kérdések az energetikában: ellátásbiztonság vagy dekarbonizáció? Vagy és? címmel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett Magyar Tudomány Ünnepén.

Aszódi előadásában kiemelten foglalkozott a magyarországi energiamix átalakulásával az elmúlt harminc évben, hiszen míg a kilencvenes évek elején meghatározó volt a lakossági olaj- és szénfelhasználás, mára a földgáz szinte egyeduralkodóvá vált a fűtéspiacon. Ugyanakkor ez az átrendeződés nem elég ahhoz, hogy a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célokat elérjük. A harminc százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkenés csak egy lépés a fenntarthatóság felé vezető úton, amin az európai országok Magyarországgal együtt haladnak.

Újra kell gondolni az energiastratégiát

Aszódi szerint mindenképpen arra van szükség, hogy a döntéshozók új szempontokat is figyelembe vegyenek az energiastratégia tervezésekor. Egyrészt az Ukrajnában zajló háború, az orosz agresszió átalakította a piaci viszonyokat, az Oroszországra kivetett szankciók korlátozzák az energiahordozók beszerzését. Másrészt a megújuló energiák termelését sem lehet elhamarkodottan tovább bővíteni a hálózat fejlesztése nélkül.

Eközben pedig olyan új ipari létesítményeket telepítenek Magyarországon, amik több ezer megawatt energiaigényt támasztanak majd a rendszerrel szemben. Az akkumulátorgyárak viszont a közlekedésben, az iparban és a háztartásokban is kívánatos elektrifikáció hajtómotorjai. A szakértő szerint épp ezért fontos lenne, hogy  a hazai erőművek megfelelő mennyiségű zsinóráramot (ingadozás nélkül folyamatosan termelt villamos energiát) állítsanak elő, és nemcsak a jelen, hanem a jövő szükségleteit is képesek legyenek kielégíteni.

A magyar ellátási rendszer ugyanakkor nagyban támaszkodik az importra: Magyarország villamosenergia-felhasználásának (2019-ben ez az érték 46 TWh volt a MAVIR adatközlése szerint) 28 százalékát hozza be külföldről. Aszódi szerint sem ez a megfelelő irány, a környező országok is inkább csökkenteni igyekeznek a behozatalt. Önmagukban viszont a megújuló energiák sem jelentenek megoldást: ezeket ki kell egyensúlyozni az időjárási ingadozások miatt. Erre Németország példáját említette a szakértő, ahol a gázturbinákat épp ezek miatt az energiaforrások miatt kell üzemben tartani, a nukleáris energia, az atomerőművek pedig egyáltalán nem alkalmasak a kiegyensúlyozó energiatermelés ellátására.

Aszódi Attila (balra) és Hlavay Richárd (jobbra), energetikai újságíró a Magyar Tudomány ÜnnepénFotó: MTA/Youtube

A jelenlegi energiastratégia alultervezi a rendszert, és nagy szerepet tulajdonít a megújulóknak, közben pedig arra számít, hogy a MAVIR továbbra is importból fedezi az ingadozást. Ez egyébként a rendszerhasználati díjakba épül be. Ráadásul a környező országok is megújulókkal bővítik a termelésüket, a túltermelt energiát így csúcsidőben szinte lehetetlen lesz értékesíteni, a fogyasztási csúcsokat pedig nehéz lesz olcsón kiszolgálni.

Az, hogy milyen környezetvédelmi céloknak kell megfelelnie az iparnak, Aszódi szerint elsősorban politikai célok határozzák meg – még abban az esetben is, amikor azok némiképp túllépik a technológiai lehetőségeket, ahogy a németországi autógyártók dízelbotránya is az irracionális elvárások következménye volt. 

Most pedig a háború árnyékában jön rá Európa, milyen nagy mértékben támaszkodott a kontinens energiatermelése az orosz földgázra. A kialakult helyzetben még a leszerelésre váró atomerőművek egy részét is tovább üzemeltetik azokban az országokban, ahol a nukleáris termelés leszámolására készültek, így Németországban és Belgiumban is. Lengyelország pedig most kezd bele az atomerőművek telepítésébe, hogy csökkentse karbonlábnyomát.

Takarékoskodás, diverzifikáció, elektrifikáció, dekarbonizáció

A jövőben nem elég az ipart takarékosságra inteni, a lakosság közreműködésére is szükség van, mondta Aszódi, aki szerén örvendetes, hogy a rezsiárak változása miatt jelentősen csökkent a magyar háztartások gázfogyasztása, bár megjegyezte, hogy ez az enyhe őszi időjárásnak is köszönhető. Emellett arra buzdította hallgatóságát, hogy ne féljenek lejjebb tekerni a fűtést és gazdaságosabbá tenni az otthonaikat energetikai szempontból. Ami egyébként is gyorsabban megtérül, mivel drágább a gáz és az áram is.

Az ország energiaellátása szempontjából kiemelte, hogy a megújulók megfelelő kiegyensúlyozásáról gondoskodni kell, hosszú távon pedig az energiatárolásra is megoldást kell találni. A BME dékánja szerint több nukleáris energiára  (ebben Paks 2 várhatóan 2030 körüli átadása segíthet majd) , és a villamos hálózat érdemi fejlesztésére lesz szükség az ellátásbiztonsághoz. 

Arra azonban Aszódi sem lát sok esélyt, hogy a közeljövőben olyan, politikai szereplőkön átívelő konszenzus születik majd, ami garantálja a fejlődési irányokat és stabil stratégiát jelöl ki. Pedig ahhoz, hogy a dekarbonizációs célok tényleg teljesüljenek, nem lesz elég ad hoc döntések sorozatát végrehajtani sem országos, sem kontinentális, sem globális viszonylatban.

A teljes előadást a Magyar Tudományos Akadémia Youtube-csatornáján lehet megtekinteni:

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: