Elkészült a legősibb ismert Homo sapiens arcának rekonstrukciója
A marokkói Jebel Irhoud lelőhelyről előkerült 300 ezer éve élt egyedek fosszíliából összerakott teljes koponya akár egy mai emberé is lehetne.
modern ember
Ugyanúgy választunk barátokat, mint ahogy az ősemberek tették
A modern ember elsősorban a kooperatív és jó fizikummal rendelkező embereket választja barátjának, és nem a saját céljai eléréséhez szükséges tulajdonságok alapján dönt, egy friss kutatás szerint.
A neandervölgyi sziklamenedékek térszervezése összetett társadalmi működésre utal
A viselkedési evolúció eddig másként ismert aspektusára egy ismert régészeti lelőhelyek térbeli struktúráját statisztikai módszerekkel vizsgáló kutatás világított rá.
Már 20 millió éve is csókolózhattak egymással a főemlősök
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
„Bármi is vár fajunkra a jövőben, az együttműködés kulcsfontosságú”
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
Megvan, miért kisebb a modern emberek arckoponyája a neandervölgyiekénél
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
Egy 28 ezer éves hibrid a bizonyíték a neandervölgyi és a modern ember tízezer évekig tartó együttélésére
A Lisszaboni Egyetem kutatói ultraprecíz radiokarbonos technológiával vizsgálták a korábban feltárt maradványokat.
Legalább háromszor keveredtek a kihalt gyenyiszovaiak a modern emberekkel
A Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzőgárdája szerint Óceániában, Délkelet-Ázsiában és Szibériában is sor került a találkozásra.
Elképesztő arcrekonstrukció készült egy 45 ezer éves nőről
Populációjának tagjai hosszan éltek együtt a neandervölgyiekkel és keveredtek is velük.
Már 27 ezer éve megérkeztek az első emberek a mai Brazíliába
A most azonosított óriáslajhárcsontból készített medálok átírják Dél-Amerika benépesítésének eddigi forgatókönyvét, amely szerint a Homo sapiens első csoportjai 22 ezer éve érkeztek meg a területre.
153 ezer éves a legrégibb ismert emberi lábnyom
Egy dél-afrikai kutatócsoport az optikailag stimulált lumineszcencia módszerével határozta meg több megkövesedett lenyomat pontos korát.
A modern embernek 12 ezer év kellett Európa meghódításához
A Homo sapiens sapiens 54 ezer évvel ezelőtt kétszer is megjelent a kontinensen, de csak a harmadik, 42 ezer évvel ezelőtti hullámban érkezőknek sikerült kiszorítaniuk a neandervölgyieket, állítja a legfrissebb kutatási eredményeket összegző új francia tanulmány.
A neandervölgyiek agya felnőtten is fiatalos maradt, ugyanúgy, mint a mai embereké
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
3 évezredet biztosan együtt éltünk a neandervölgyiekkel
A mai Spanyolország északi és Franciaország déli területeiről előkerült leleletek kormeghatározása alapján biztosnak látszik a 2800 éven át tartó szomszédi viszony.
TKTL1: megvan a gén, ami a modern emberi agy kognitív fölényét okozhatta
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.