Megvan, miért kisebb a modern emberek arckoponyája a neandervölgyiekénél
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Régóta közismert, hogy a neandervölgyiekhez képest a modern embereknek feltűnően kicsi és lapos az arcuk. A különbség okát, ha firtatta is, a paleoantropológiának csak mostanra sikerült megtalálni. A németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusainak a Journal of Human Evolution folyóiratban megjelent tanulmánya a Homo neanderthalensis és Homo sapiens eltérő egyedfejlődésével magyarázza a szembetűnő eltérést – írja a Live Science.
A kutatók összesen 174, eltérő életkorú neandervölgyi, a modern ember és nyugat-afrikai csimpánz (Pan troglodytes verus) koponyájának középső régióit hasonlították össze a csontokról készült CT-felvételek alapján készült rendkívül részletes 3D-modellek segítségével.
Kiderült, hogy a három faj csontnövekedési és -fejlődési mintázatai jelentősen eltérnek egymástól. Míg a modern embernél a csontképződési folyamatok az egyedek serdülőkorában leállnak, addig a neandervölgyieknél és a csimpánzoknál ez élethosszig tartó folyamat, amely ráadásul jóval erőteljesebb is, mint a Homo sapiens esetében.
Alexandra Schuh, a Max Planck Intézet kutatója, a tanulmány első szerzője a lapnak elmondta, hogy a növekedés serdülőkori „leállása” csak a modern ember egyedfejlődését jellemzi, az oka azonban egyelőre nem ismert. A korábbi magyarázatok egyike szerint a tűzgyújtás tudománya és a nyers kosztról való átállás lehet az egyik fő szelekciós tényező, ennek azonban ellent mond, hogy a neandervölgyiek is ismerték és mesteri módon alkalmazták is a tüzet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Egy 28 ezer éves hibrid a bizonyíték a neandervölgyi és a modern ember tízezer évekig tartó együttélésére
A Lisszaboni Egyetem kutatói ultraprecíz radiokarbonos technológiával vizsgálták a korábban feltárt maradványokat.
A neandervölgyiek egy eddig ismeretlen törzsét azonosították egy Franciaországban fellelt lelet alapján
Kezdetben úgy becsülték, hogy több mint 100 ezer éve élhetett Thorin, a genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy alig 40 ezer éve.
A Kárpátokban talált rovátkolt medvecsont a neandervölgyi kultúra egyik legősibb eurázsiai bizonyítéka
Lengyel kutatók a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták a Dziadowa Skała barlangból hét évtizede előkerült leletet.
