Évmilliárdok óta a Holdon landol a Föld légkörének egy része
A légkör molekuláinak Holdra jutását a Föld mágneses tere segíti. A regolitba keveredő anyagok kiaknázhatók lehetnek jövőbeli holdküldetések során.
molekula
Kimutatták az élet legfontosabb alkotóelemeit a Bennu kisbolygón
Az amerikai OSIRIS-REx űrszonda által visszahozott mintákból japán kutatók ribózt mutattak ki, ami az RNS egyik kulcsfontosságú alkotóeleme. Az eredmények támogathatják az RNS-világ hipotézist.
Tényleg egy nőtől vették el a 20. század egyik legnagyobb felfedezését, amiért három férfi kapott Nobel-díjat?
A DNS szerkezetét feltáró James Watson halála után újra fellángolt a vita, hogy a Watson–Crick duó vajon nem a molekuláról fontos felvételt készítő Rosalind Franklin elől lopta-e el a Nobel-díjat érő információkat.
Ősi életnyomokat mutattak ki földi kőzetekben egy új AI-alapú módszerrel
A 3,3 milliárd évvel ezelőtt élt mikrobák nyomait kimutató módszerük a kutatók szerint paradigmaváltást hozhat az ősi földi életnyomok kutatásában, és besegíthet a földön kívüli élet keresésébe is.
Gáspári Zoltán: Az AI segít felfedezni az életünket irányító fehérjéket
A fehérjék az agyi folyamatoktól a PET-palackok lebontásáig sok mindent befolyásolnak, de szerkezetük bonyolult, ami a gyógyszerek fejlesztésében is akadályt jelent. Erről is beszélt a 12. Qubit Live-on Gáspári Zoltán bioinformatikus – az előadás podcast és videó formájában is elérhető.
Nincs életre utaló molekula a K2-18b exobolygó légkörében a James Webb űrtávcső friss mérései szerint
Az űrtávcső friss megfigyelései már nem tudták kimutatni a dimetil-szulfid jelenlétét a tőlünk 124 fényévre található exobolygón. A molekulát a Földön kizárólag élőlények termelik, de létrejöhet nem biológiai úton is.
A tengeri uborka képes gátolni egy fontos rák enzimet, és már azt is tudjuk, hogyan
Tudósok azonosították azt a mechanizmust, amelynek segítségével a tengeri uborka molekulája gátolja a szulfatáz-2 enzimet, amely a rákos sejtek elterjedésében játszik szerepet.
A világ leggyorsabb szuperszámítógépe egy másodperc alatt annyi számítást képes elvégezni, mint 8 milliárd ember négy év alatt
Több mint két éve üzemel a világ első exaskálájú szuperszámítógépe, a Frontier. A géppel az utóbbi hónapokban olyan rekordméretű szimulációkat végeztek, amelyek a sejtek működését, a földi klíma jövőjét és a galaxisok fejlődését segíthetnek megérteni.
Nem folyamatosan, hanem két hullámban öregszünk
Egy friss kutatás szerint 44 és 60 éves korban van a két csúcspont, nem véletlen, hogy ilyenkor gyakoribbak a korral járó betegségek is.
Valóra vált a gyógyszerkutatók álma: a Google új algoritmusa, az AlphaFold3 már hatóanyagok modellezésére is képes
Az AlphaFold új változata már a DNS, az RNS és a fehérjékhez kötő gyógyszerhatóanyagok szerkezetét is meg tudja határozni, ami jelentősen felgyorsíthatja az új hatóanyagok felfedezését.
Olyan hatékonyan öli a gombát egy új molekula, hogy Keanu Reevesről nevezték el
A keanumicin nevű lipopeptid nemcsak az embert védheti a gombás fertőzésektől, de a növényvédőszereknek is környezetbarát alternatívát nyújthat. Csak senki ne bántsa a kutyáját.
Soha nem látott fehérjéket álmodik meg a ProteinMPNN mesterséges intelligencia
Az új mélytanulási algoritmus forradalmasíthatja a terápiákhoz és nanotechnológiás szerkezetekhez szükséges fehérjék tervezését. A ProteinMPNN sokkal gyorsabb, mint a korábbi eszközök, és az általa tervezett molekulák többnyire a valóságban is működnek.
Hat órán belül 40 ezer új, vegyi fegyverré alakítható molekulát talált egy algoritmus
A normál körülmények között betegségek gyógyítására alkalmas szerek fejlesztésére használt szoftvert egy biológiai fegyverek korlátozásáról szóló konferencia kedvéért rosszindulatú ágenssé programozták át a kutatók, hogy megmutassák, mennyire egyszerű visszaélni az ilyen szoftverekkel.
Miért ír a járványokról könyvet egy evolúcióbiológus?
Az élet keletkezésének tyúk-tojás problémája: mi volt előbb, az örökítőanyag vagy a fehérjék? Mit tanultunk a járványból? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A molekulák építésében elért áttörésért járt a 2021-es kémiai Nobel-díj
A német Benjamin List és a skót-amerikai David W.C. MacMillan az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért veheti át decemberben a díjat. Az orvosi és a kémiai díjak kihirdetésével így az is kiderült, hogy idén már biztosan nem kap Nobel-díjat Karikó Katalin.