Évmilliárdok óta a Holdon landol a Föld légkörének egy része

január 15.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Több milliárd éve fújja át a Holdra a Föld légkörének molekuláit a napszél, amik mára belekeveredtek az égitestet borító regolitba – állítja egy friss kutatás, amiről kedden számolt be a CNN.

A számítógépes szimulációkat alkalmazó vizsgálat egy fél évszázados rejtélyt segíthet megoldani, amit az Apollo-program által visszahozott holdi regolit mintákban előforduló víz és szén-dioxid molekulák, valamint hélium és nitrogén atomok vetettek fel. Egyes korai kutatások forrásukként a Napot, későbbiek pedig a globális mágneses térrel még nem bíró ősi Föld légkörét jelölték meg.

Shubhonkar Paramanick, a Rochesteri Egyetem kutatója és kollégái szerint azonban ahelyett, hogy a Föld mágneses tere meggátolná, hogy a légkör molekulái eljussanak a Holdra, inkább segíti azt. „Ez azt jelenti, hogy a Föld mindvégig illékony gázokkal, köztük oxigénnel és nitrogénnel látta el a holdi regolitot” – mondta Eric Blackman, a Rochester Egyetem asztrofizikusa, a Communications Earth & Environment folyóiratban decemberben közölt kutatás egyik társszerzője.

Művészi illusztráció arról, ahogy a napszél a Holdra szállítja a földi légkör molekuláit
Fotó: Shubhonkar Paramanick

A Hold 4,5 milliárd évvel ezelőtt jött létre, amikor a Naprendszer korai történetében egy Mars méretű égitest (Theia) eltalálta az ősi Földet. A becsapódás során, ami máig létező rejtélyes struktúrákat hagyhatott hátra a földköpenyben, a Föld illékony anyagainak egy része a Holdra került. „Az eredményeink azt mutatják, hogy az illékony anyagok megosztása több milliárd évvel később is tart” – tette hozzá Blackman.

„Amikor a Hold pályája a telihold fázisába ér, egy magnetofaroknak nevezett régióba lép be, ahol a mágneses tér megnyit egy csatornát, ami lehetővé teszi, hogy a Földről [a napszél által] elfújt légköri anyag közvetlenebb úton jusson a Holdra” – mondta Blackman. A kutatók szimulációik validálásához az Apollo–14 és Apollo–17 küldetések során visszahozott holdi mintákat használták fel.

A földi légkörből származó molekuláknak a jelenlétét a jövőbeli holdküldetések során ki lehetne aknázni. „Már vizsgálták, hogy miként lehetne feldolgozni a holdi regolitban rejlő vizet, és hidrogénre, valamint oxigénre bontani üzemanyag-előállítás céljából” – mondta Blackman, vagyis innovatív megoldások lehetőséget adhatnak a napszél által Holdra szállított erőforrások kitermelésére és felhasználására.