3500 éves kínai múmiákon találták meg a világ legöregebb sajtját

Meglepő helyen akadtak rá a világ legöregebb sajtjára kínai kutatók: bronzkori múmiákon. A New Scientist szerdai cikke szerint a leletekre kent fehér anyagról korábban is feltételezték, hogy valamilyen erjesztett tejtermékből származhat, de ezt most molekuláris biológiai vizsgálatoknak hála sikerült igazolni.

Az egyik kínai múmia, aminek arcát a kefirként azonosított fehér anyag borítja
photo_camera Az egyik kínai múmia, aminek arcát a kefirként azonosított fehér anyag borítja Fotó: Li Ven-jing (Wenying Li)

Fu Csiao-mej, a Kínai Tudományos Akadémia ősi DNS vizsgálatával foglalkozó kutatója és kollégái az ország Hszincsiang tartományában található Xiaohe temetőből előkerült, nagyjából 3500 éves múmiákat vizsgálták, amiknek arcát és nyakát is fehér anyag borítja. A leletekkel együtt nyakláncként elrendezett sajtdarabkákat is találtak.

Csiao-mej szerint 3500 év után az anyag nem volt könnyen felismerhető. „A koruk miatt ezeknek a halvány sárga sajt mintáknak nem volt szaguk és érintésre porszerűek voltak, és egy kicsit omlósak” – mondta a lapnak.

A múmiákról vett mintákon lefolytatott DNS, valamint fehérje vizsgálatok élesztőkből és tejsavbaktériumokból (Lactobacillus sp.) származó örökítőanyagot és kérődző tejre jellemző fehérjék jelenlétét tárták fel. Ez alapján a kutatók szerint az anyag kefir lehetett.

A Cell folyóiratban közölt tanulmány arra is rávilágít, hogyan változott a kefir készítéséhez használt Lactobacillus sp. baktériumok genomja a bronzkor óta. Csiao-mej szerint a modern törzsek a fogyasztók preferenciáinak megfelelően változtak, például úgy szelektálódtak, hogy gyengébb immunválaszt váltsanak ki az emberi emésztőrendszerben.

A sajtkészítésről fennmaradt legkorábbi régészeti bizonyítékok 7000 évesek, és a New York Times szerint 4000 éves sumér iratok is megemlítik a tejterméket. Ennek ellenére a múmiákról származó minták az eddig talált legősibbek, amiket igazoltan sajtként tartanak számon a kutatók.