Magyar egyetemekkel is kapcsolatban áll az a kínai genomikai vállalat, ami az USA szerint komoly biztonsági kockázatot jelent
Magyarországi egyetemmel is van megállapodása annak a kínai genomikai vállalatnak, amely a világsajtóban megjelent cikkek szerint segédkezik abban, hogy az ázsiai ország a Föld minden részéről szedjen össze genetikai adatokat.
A BGI Groupnak nevezett cég globális tevékenységéről legutóbb a Washington Post közölt oknyomozó riportot, és a szeptemberi cikk szerint amerikai nemzetbiztonsági tisztviselők azt állítják, hogy Kína a covidjárvány által váratlanul megtámogatott genetikai adatgyűjtéssel stratégiai és gazdasági előnyökhöz kíván jutni a Nyugattal szemben.
Az 1999-ben még Pekingi Genomikai Intézetként (Beijing Genomics Institute, BGI) alapított és a Humán Genom Projektben résztvevő BGI vállalattal 2017 júniusában kötött együttműködési szándéknyilatkozatot a Debreceni Egyetem, majd 2022-ben együttműködési megállapodást a Pécsi Tudományegyetem. A Pécsi Tudományegyetemtől a cikkünk megjelenése után kaptunk választ a múlt héten megküldött kérdéseinkre, amelyek a megállapodás utóéletét firtatták.
Korábban áttekintettük, hogy Kína, ami 2035-ig a világ vezető biotechnológia hatalmává akar válni, miként szigorította idén az emberi genomszerkesztés szabályozását, és milyen hiányosságokkal küzd az elmúlt években gyorsan bővülő biobiztonsági laborjaiban, ami aggodalommal tölt el egyes nyugati szakértőket. Az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt években felpörgött a stratégiai, katonai és gazdasági versengés, ami a biotechnológia mellett a chipgyártásban és az űrkutatásban is egyre inkább érezteti hatását.
Mit tudunk a BGI Group és a magyar egyetemek kapcsolatáról?
A BGI Group 2017. júniusi közleménye szerint a Debreceni Egyetemmel aláírt együttműködési szándéknyilatkozat egy helyi új generációs szekvenálási központ létesítéséről szól, ami populációgenetikai vizsgálatokat és diagnosztikai teszteket végezne. A szándéknyilatkozat része még egy kutatásfejlesztési kollaboráció is a genetika és genomika területén.
A Debreceni Egyetemtől arra voltunk kíváncsiak, milyen fejlesztések vagy kutatási projektek valósultak meg eddig a BGI Group és az egyetem között létesült együttműködési szándéknyilatkozat keretében, van-e még valamilyen formában együttműködés a cég és az egyetem között, valamint hogy az együttműködés keretében hozzáférhetett-e vagy hozzáférhet-e a BGI Group magyar genetikai adatokhoz és információkhoz.
Pécsen is hasonló a helyzet. A BGI közleménye szerint a 2022. november 29-én a Pécsi Tudományegyetem és a BGI Genomics között létrejött megállapodás értelmében közös laboratórium nyílhat meg 2023-ban, ami világszínvonalú genomszekvenálási és klinikai diagnosztikai szolgáltatásokat biztosít majd, miközben megerősíti a BGI Genomics és a Pécsi Tudományegyetem vezető szerepét a genomika, bioinformatika, a reproduktív egészségügy és a precíziós orvoslás területén.
A Pécsi Tudományegyetemtől Dr. Gyenesei Attila, a PTE Genomikai és Bioinformatikai Központ vezetőjének válaszolt a cikkünk megjelenése után a kérdéseinkre, amiket változtatás nélkül közlünk:
Qubit: Milyen fejlesztések valósultak meg eddig a PTE és a BGI Group közötti megállapodásnak köszönhetően és melyek vannak még esetleg folyamatban?
Dr. Gyenesei Attila: „Az elmúlt időszakban két szekvenáló berendezést telepítettek Pécsett a Szentágothai János Kutatóközpontban, ennek köszönhetően már NIPT, non-invazív prenatális teszteket is el tudunk végezni. Ez az úgynevezett NIFTY teszt, ami korábban Magyarországon csak egy helyen volt elérhető. A PTE és a BGI Group együttműködésének fő célja éppen az, hogy helyben, Magyarországon is elvégezhetőek legyenek ezek a tesztek. Az elmúlt évben megtörtént ennek az előkészítése, így a PTE már készen áll arra, hogy 2024 elején elinduljon a szolgáltatás. Ezalatt az idő alatt mintegy 500 mintának az éles tesztelése történt meg. Ugyanezen mintának egyik részét Kínában, a másik részét Pécsen vizsgálták, és mind az 500 minta ugyanazt az eredményt mutatta. Ebből is jól látszik, hogy a pécsi szakemberek felkészültek a magas színvonalú munka elvégzésére”.
A Genomika és Bioinformatika Szolgáltató Központban létrehozandó laboratórium várhatóan mikor kezdi meg a működését a BGI Application regionális központjaként és ebben a szerepében milyen funkciókat fog ellátni?
„Nem lesz a BGI-nak applikációs regionális központja, hanem a BGI Group a Genomikai és Bioinformatika Központba küldi a mintákat, ahol szolgáltatásként fogják igénybe venni a pécsi szakemberek munkáját. Európából eddig mindenhonnan Kínába küldték a mintákat, ez azonban 2024 elejétől megváltozik, hiszen immár Magyarországon, Pécsett is rendelkezésre áll egy magas szakmai háttérrel rendelkező laboratórium, ahol a szakemberek ugyanazt a munkát tudják elvégezni, mint Kínában”.
Az együttműködés keretében hozzáférhet-e bármilyen formában a BGI Group magyar genetikai adatokhoz és információkhoz? Ha igen, azok miként és hol kerülnek tárolásra?
„Fontos hangsúlyozni, hogy semmilyen genetikai adat nem kerül ki Magyarországról! Egyrészt a minták anonim módon kerülnek a laboratóriumba, tehát nem tudjuk, hogy kinek a mintáját vizsgáljuk. Ezek a minták egytől egyig egy kóddal vannak ellátva, amit nem lehet visszafejteni. A genetikai, tehát a klinikai információhoz és a beteginformációhoz a kutatók nem jutnak hozzá, így azokat nem is tudnák átadni a kínai partnernek, másrészt feltétele volt a rendszernek, hogy minden genetikai adat itt marad, még az adatelemzés is az egyetemi hálózatban történik”.
Aggályok a NIFTY teszt körül
A sencseni központú BGI Group tevékenységével összefüggő aggályok a Reuters 2021 nyarán közölt vizsgálata nyomán kaptak nemzetközi figyelmet. Ebben a hírügynökség azt állította, hogy a cég által világszerte árult, kromoszóma-rendellenességek kimutatására alkalmas prenatális genetikai diagnosztikai tesztekből nyert információkat a cég populációgenetikai kutatásokra is felhasználja. A NIFTY-nek nevezett tesztet 2000 egészségügyi szolgáltató árusítja 50 országban, köztük Magyarországon is, és a magzat biológiai nemének kimutatása mellett 94 féle kromoszóma-rendellenesség vizsgálatát teszi lehetővé.
A NIFTY tesztek által használt technológiát 1997-ben – a BGI-től függetlenül – kidolgozó hongkongi kutató, Dennis Lo a Reutersnek elmondta, a tesztek az anya genomjának nagyjából 10 százalékát szekvenálják meg. „El lehet képzelni, hogy ha megszekvenálod több millió ember genomjának 10 százalékát, annak elég nagy hatása lehet” – mondta. Lo szerint a technológia elvben lehetőséget ad annak megállapítására is, hogy az anyának vannak-e kromoszóma-rendellenességei, autoimmun betegsége, vagy daganatos megbetegedése.
A Washington Post szerint a norvég fogyasztóvédelem tavaly figyelmeztetést adott ki a tesztet elvégeztető nőknek, amiben felhívták a figyelmüket arra, hogy privát információjukhoz esetlegesen hozzáférhet a kínai kormányzat. Emellett német és szlovén egészségügyi tisztviselők is vizsgálják az adatokkal történő lehetséges visszaéléseket.
Amint Ronald Pulivarti az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) blogján összefoglalta, a genetikai információnkra több szempontból is érdemes vigyázni: egyrészt más típusú adatokhoz képest, mint például a bankkártyaszámunk, a genomunk 3,2 milliárd bázispárja soha nem változtatható meg, és segítségével mások megtudhatják, hogy milyen betegségeink vannak, vagy milyenek kialakulására rendelkezünk nagyobb rizikóval. Lo a Reutersnek azt is elmondta, hogy a jövőben a prenatális tesztekből akár az is rekonstruálható lehet, hogy hogyan néz ki az adott személy.
A hírügynökség szerint 2021 márciusában amerikai kormányzati tanácsadók arra figyelmeztettek, hogy egy hatalmas, a BGI Group által kiépített és mesterséges intelligencia (AI) segítségével kiaknázott genomikai adatbank gazdasági, katonai és stratégiai előnyökhöz juttathatja Kínát. Az amerikai szakértők attól tartanak, hogy a technológia Kínát a globális gyógyszeripar vezetőjévé teheti, potenciálisan genetikailag feljavított katonák, vagy extrém esetben akár az amerikai lakosságot és élelmiszerellátást célzó, mesterségesen megalkotott kórokozók létrehozásához vezethet.
A Reuters a vizsgálata során azt találta, hogy a 2021-ig világszerte 8 millió nőn elvégzett NIFTY vértesztből genetikai információt nyerhet a cég, amely vállaltan tárol és újraelemez prenatális tesztekből visszamaradt vérmintákat és genetikai adatokat. A hírügynökség által megtekintett online nyilvántartások szerint legalább 500, NIFTY tesztet vállaló nő genetikai adatai kerültek be a kínai nemzeti génbankba (China National GeneBank), amit a BGI üzemeltet.
A Washington Postnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint az állami tulajdonban lévő hatalmas genetikai adatbázis már több millió nem kínai ember genetikai adatait tartalmazza.
A Reuters nem talált arra bizonyítékot, hogy a BGI megszegte volna a páciensekkel kötött adatvédelmi megállapodást vagy az adatvédelmi szabályokat. Ugyanakkor a NIFTY teszt weboldalán általuk megtekintett adatvédelmi szabályzat szerint a begyűjtött adatok megoszthatók, ha „azok direktben relevánsak a kínai nemzetbiztonságra vonatkozóan”.
BGI: Nem adtunk át a kínai titkosszolgálatoknak NIFTY-s adatokat
Az amerikai Nemzeti Elhárítási és Nemzetbiztonsági Központ (National Counterintelligence and Security Center, NSCS) a Reuters riportjára válaszul elmondta, komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a kínai kormányzat és vállalatok miként gyűjtenek, továbbítanak, tárolnak és adnak el genetikai adatokat. Az NSCS szerint a NIFTY tesztet Kínán kívül elvégző nőknek van okuk aggodalomra azon adatvédelmi feltételek miatt, amik lehetővé teszik az adatmegosztást Kína nemzetbiztonsági ügynökségeivel.
A BGI Group által a Reutersnek eljuttatott közlemény szerint sosem kaptak kérést a kínai hatóságoktól vagy adtak át adatokat nekik a NIFTY tesztekről nemzetbiztonsági célokra. A Kínán kívül tesztelt nők adatainak kezeléséről elmondták, legkésőbb öt éven belül megsemmisítik a mintákat és minden papír alapú vagy elektronikus feljegyzést, valamint a tesztelési és kutatási folyamat során a BGI nem fér hozzá bármilyen beazonosítást lehetővé tevő személyes adathoz.
A NIFTY tesztekből megmaradt minták és tesztadatok a Reuters szerint lehetőséget adnak arra, hogy a BGI példátlan skálájú genetikai kutatásokat tudjon végezni, ahogy ezt egy 2018-ban, a rangos Cell folyóiratban közölt vizsgálat mutatja. Ebben 141 ezer kínai teszt adatait használták fel pszichiátriai kórképek, immunológiai jellemzők, valamint a testmagasság és testtömegindex genetikai összefüggéseinek feltárására.
Rasmus Nielsen, a Kaliforniai Egyetem genetikus professzora tanácsokat adott a BGI kutatóinak, hogyan nyerjenek ki információt a prenatális tesztekből a kutatáshoz. Nielsen a Reutersnek elmondta, a BGI-vel folytatott egy évtizedes kollaborációját nem sokkal a Cell tanulmány megjelenése után zárta le, mert a megváltozott kínai törvények értelmében nyugati kutatók már nem dolgozhatnak kínai genomikai adatokkal.
A BGI a Washington Postnak idén azt állította, semmilyen személyes adatot nem tárol a NIFTY tesztekből, és azokat nem küldi el Kínába. A magyar nyelvű NIFTY Teszt weboldalon, melyet az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum hozott létre, az szerepel, hogy „Centrumunk a személyes adatokat az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletének (GDPR) megfelelve kezeli. A NIFTY™-tesztek mintáit teljesen anonimizáltan, azaz kódszámmal ellátva, személyes adatok nélkül küldjük a vizsgálólaboratóriumba”.
A covidjárvány az ajtó, de mihez?
A Washington Post szeptemberi cikke szerint Kína a covidjárvány során több, Huo-Yan (Tűzszem) névvel illetett, a vírus RNS örökítőanyagának észlelésére szolgáló laboratóriumot ajándékozott vagy adott el külföldi országoknak, amik felkeltették a nyugati titkosszolgálatok figyelmét. Egyes, a lapnak nyilatkozó elemzők Kína nagylelkűsége mögött egy világon átívelő próbálkozást sejtenek új, értékes emberi genetikai adatok begyűjtésére.
Ilyen, a BGI Group által gyártott labor érkezett Szerbiába is 2020 áprilisában, a kínai állam ajándékaként. 2021 végén, ahogy a magas átoltottság miatt a járvány egészségügyi rendszerre gyakorolt hatásai kezdtek enyhülni, Szerbia bejelentette, hogy Kína segítségével a belgrádi labort permanens humán genetikai tesztlaborrá alakítja. Ezt a lap szerint a szerb kutatók örömmel fogadták, és a labor azóta kínai technológiával működik, valamint a BGI által betanított személyzet üzemelteti.
A covidjárvány során a Tűzszem laborok gyorsan terjedtek, és négy kontinens 20 országában bukkantak fel, köztük Kanadában, Szaúd-Arábiában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Ausztráliában. Több ezek közül a belgrádi laborhoz hasonlóan permanens genetikai tesztközpontként működik tovább. A Washington Postnak egy magas rangú amerikai hírszerzési elemző erről úgy fogalmazott, a Covid-19 volt az „ajtó” a kínai biotechnológiai szektornak.
Mit állítanak az amerikai nemzetbiztonsági források a Tűzszem laborokról?
A lap által meginterjúvolt amerikai titkosszolgálati tisztségviselőknek korlátozott betekintésük van abba, miként kezeli a BGI a Kínán kívülről megszerzett genetikai információt, és hogy végül a Tűzszem laborokból a genetikai adatok a kínai hadsereg vagy titkosszolgálatok számítógépes rendszereire kerülnek-e. Annyit biztosan állítanak, hogy a Tűzszem laborokhoz hasonló együttműködések „genetikai szekvenciaadatok forrásai”, és hogy az „adatok hozzáférhetők a kínai kommunista pártnak és a kínai népi felszabadító hadseregnek”.
Az elemző szerint „Kína a genetikai információt hírszerzési eszközként kezeli”, és a 2017-es nemzeti titkosszolgálati törvény értelmében ha külföldi genetikai adatokhoz kérnek hozzáférést, a BGI Groupnak és más kínai vállalatoknak törvényi kötelezettségük azt megadni. Más a helyzet, ha külföldi személyek vagy szervezetek Kínában szeretnének genetikai anyagokat gyűjteni, vagy azokat az országból kivinni, mivel a hatályos kínai törvények ezt szimplán megtiltják.
Amerikai titkosszolgálati tisztségviselők úgy vélik, Kína globális erőfeszítése a Nyugat gazdasági (és nem katonai) legyőzéséről szól, és nincs arra nyilvános bizonyíték, hogy kínai vállalatok tudományos kutatásokon kívüli célokra használtak volna külföldiek DNS-ét.
„Ha Kína válik egy fontos új gyógyszer vagy orvosi technológia egyedüli vagy fő gyártójává, azzal befolyást szereznek” – idéznek egy magas rangú, a kínai biotechnológiai szektorral foglalkozó titkosszolgálati tisztségviselőt, aki szerint ha “Kína kritikus adatmennyiséget szerez, és ha képesek azt kielemezni és kiaknázni, akkor uralhatják a jövőt”.
A Pentagon tavaly a BGI-t „az Egyesült Államokban működő kínai katonai cégnek” minősítette, és az amerikai kormányzat korábban feketelistára helyezte a BGI kínai leányvállalatait, amiért állítólag hozzásegítettek olyan kínai genetikai minták vizsgálatához, amit aztán a kormányzat az országban élő etnikai és vallási kisebbségek elnyomására használt fel. A BGI Group az amerikai döntésre reagálva a Washington Postnak elmondta, azt „álhírek befolyásolták” és a vállalat „nem nézi el és nem venne részt semmilyen emberi jogi visszaélésben”.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője, Liu Peng-jü a lapnak visszautasította, hogy kínai vállalatok szabálytalanul fértek volna hozzá genetikai adatokhoz, és szerinte a Tűzszem laborok számos országnak segítettek egy veszélyes járvány elleni harcban, és továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak daganatos és más megbetegedések szűrésében. A BGI Group a Washington Postnak elmondta, a vállalat egyetlen része sincs állami tulajdonban vagy állami irányítás alatt, és minden szolgáltatása vagy kutatása civil és tudományos célokat szolgál. A lapnak eljuttatott közleményük szerint globálisan elismert tudományos kutatásban vesznek részt, minden törvény és előírás betartásával, és kulcsfontosságú szerepet játszottak a covidjárvány és más egészségügyi krízisek ellen védekező országok segítésében.
Kell-e akkor félni a kínai biobankoktól?
„Két évtizedig tanulmányoztam Kína élettudományokra vonatkozó tudománypolitikáját és engem is aggaszt Kína biobank [biológiai mintákat vagy adatokat tároló adatbázis] szektora” – írta Joy Zhang, a Kenti Egyetem szociológus professzora a november közepén a brit BioNews portálon megjelent cikkében. Ugyanakkor szerinte a katonai retorika dominanciája eltrivializálja azt a kihívást, amit Kína biobankjai jelentenek, és úgy leegyszerűsíti a terjeszkedő területet, mintha egyetlen mindenható szereplő, a kínai központi kormányzat vagy annak egy „fedőszerve”, például a BGI irányítaná azt.
Zhang azt állítja, ez eltereli a figyelmet a sürgősebb problémákról, amik segíthetnék mérsékelni, vagy megakadályozni a visszaéléseket. A kutató a kínai biobank szektor helyzetét négy pontban foglalta össze:
- a biobankok későn jöttek létre, és az elmúlt évtizedben a nemzeti irányelvek miatt gyors növekedésen mentek keresztül;
- a szektor közel sem egységes, és az eltérő fejlettségű biobankokat összefonódott, néha egymással ütköző helyi, nemzeti, köz- és magánérdekek irányítják;
- a jelentős kapacitásépítési hiányosság több biobankot diszfunkcionálissá és kitetté tesz etikai vétségeknek, valamint adatvédelmi incidenseknek;
- a szabályozás késlekedése pedig hozzáad a minőségbiztosítási és adminisztratív felügyeleti nehézségekhez.
Emiatt szerinte a sajtóban megjelenő képpel ellentétben a kínai biobankok áramvonalasított katonai műveletek helyett sokkal fragmentáltabbak, inkonzisztens szabályozói felügyelettel. A szakértő szerint a biobankok kapacitásproblémáit és a szabályozási hiányosságokat nemzetközi együttműködéssel lehetne orvosolni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
