Íme a Capotauro, ami a világegyetem egyik első galaxisa lehet
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
tejútrendszer
Káprázatosan néz ki galaxisunk legnagyobb csillagformálódási régiója a James Webb friss felvételein
A Sagittarius B2 vörös és magenta színekben világító por- és gázfelhőit példátlan részletességgel tárta fel az infravörös űrteleszkóp.
Mennyire vagyunk tényleg egyedül a civilizációnkkal? – egy új osztrák kutatás szerint eléggé
A legközelebbi intelligens civilizáció 33 ezer fényévnyire lehet, és legalább 280 ezer, ha nem több millió éves. De hogy jött ez ki az Osztrák Tudományos Akadémia két kutatójának?
Lenyűgöző új fotón a Naprendszerünkön átrohanó csillagközi üstökös
A képet a Gemini Multi-Object Spectrograph készítette, és az üstökös színeit és összetételét feltáró új megfigyelésekre is módot ad.
Négyes csillagrendszert fedeztek fel, ami rejtélyes égitestek titkait fedheti fel
A Földtől 82 fényévnyire található csillagrendszer két vörös törpéből és két barna törpéből áll.
Kiderült, hogy honnan származik a Naprendszerünkbe érkező harmadik csillagközi objektum
A galaxis más régiójából érkezett a 3I/ATLAS üstökös hozzánk, mint ahol a Nap található. Emiatt nagyon ősi lehet, akár kétszer-háromszor idősebb, mint a Föld.
A Vera Rubin évente annyi adatot generál majd, mint az összes többi földi optikai teleszkóp együttvéve
A Chilében felépített obszervatórium munkájában 25 magyar kutató vesz részt. Szabó Róbert csillagász jelentősége miatt a James Webb űrtávcsőhöz és a CERN-hez hasonlítja a nemzetközi projektet.
Szokatlanul szimmetrikus kozmikus gömböt pillantottak meg csillagászok
A Teleiosnak elnevezett, szinte tökéletesen szimmetrikus szupernóva-maradvány a Tejútrendszer külső régiójában található, és több tucatszor akkora, mint a Naprendszerünk.
Bejutott az antigravitáció a magyar fizika elefántcsonttornyába, de ez kevés lesz ahhoz, hogy komolyan vegyék
Hétfő délután először adhatta elő fizikusok előtt a sötét anyagot és a sötét energiát kiváltó antigravitációs elméletét Rockenbauer Antal professzor emeritus. Bár a kutatók körében nem aratott nagy sikert, az esemény szép példája volt annak, hogy milyen az egészséges tudományos diskurzus.
Váratlan felfedezést tettek a James Webb űrtávcsővel: a távoli galaxisok többsége azonos irányban forog
A galaxisok kétharmada az óramutató járásával megegyező irányban forog. Ez arra is utalhat, hogy hiányos az eddigi kozmológiai modellünk.
Mi történt az ősrobbanás után? Hamarosan erre adhat választ a NASA SPHEREx űrtávcsöve
A SPHEREx 100 millió tejútrendszerbeli csillagot és 450 millió galaxist figyel majd meg optikai és közeli infravörös tartományban. Ezáltal háromdimenziós térképet készít a kozmoszról és víz után kutat majd saját galaxisunkban.
Nyugdíjba vonult a Gaia űrtávcső, ami a magyar csillagászok munkáját is örökre megváltoztatta
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
Elkészült az eddigi legprecízebb 3D-térkép a Tejútrendszerről
Az európai űrügynökség, az ESA a napokban publikálta a Gaia misszió legfrissebb adatai alapján készült képet, rajta közel kétmilliárd csillaggal.
Új megvilágításba helyezi az asztrofizikát a Tejútrendszer központi fekete lyukának most megfigyelt kitörése
A Sgr A* tevékenységét először sikerült detektálni a James Webb űrtávcső közép-infravörös tartományban mérő műszerével.
Folyamatosan csillagközi objektumokba botlik a Naprendszerünk
A bolygórendszerekből kirepülő kisbolygók és üstökösök égitestekkel teli áramlatokat hoznak létre a Tejútrendszerben. A Naprendszerünk csillagászok szerint egymillió ilyennel találkozhat a galaxisban megtett útján.