Egyedülálló betekintést enged az univerzum fejlődésébe a valaha megfigyelt legősibb galaxishalmaz
A szenzációs felfedezést ismertető tanulmány első szerzője Bogdán Ákos, a Harvard és a Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa.
univerzum
Elképesztően részletes sötétanyag-térképet készítettek a James Webb űrtávcsővel
A teliholdnál 2,5-szer nagyobb területet lefedő térkép sokkal jobb, mint amit korábban a Hubble-lel készítettek, és feltárja, miként fonódik össze a sötét anyag a normál anyaggal.
Magyar kutató is részt vett az univerzum legújabb és legpontosabb térképének elkészítésében
A kutatáshoz a világegyetem 25 százalékát kitevő sötét anyagot és a 70 százalékáért felelő sötét energiát is vizsgálták.
Felfedezték a legnagyobb forgó struktúrát a világegyetemben
A több mint egytucat galaxisból álló filamentum közel kétszer akkora, mint a Tejútrendszer és legközelebbi nagy szomszédja, az Androméda-galaxis közötti távolság.
Megfejtették, hogyan jöhettek létre a világegyetem első szupernehéz fekete lyukai
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
Kvantumfizikusok friss elmélete cáfolja, hogy az univerzum csak egy számítógépes szimuláció lenne
„A valóság teljes és következetes leírásához nem-algoritmikus megértésre van szükség, amely túlmutat bármely számítógép képességein” – írják a kanadai kutatók.
Íme a Capotauro, ami a világegyetem egyik első galaxisa lehet
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
Mennyire vagyunk tényleg egyedül a civilizációnkkal? – egy új osztrák kutatás szerint eléggé
A legközelebbi intelligens civilizáció 33 ezer fényévnyire lehet, és legalább 280 ezer, ha nem több millió éves. De hogy jött ez ki az Osztrák Tudományos Akadémia két kutatójának?
6 milliárd fényév távolságból mérték meg egy szupernehéz fekete lyuk koronáját, aminek kiterjedése bolygórendszerünkével vetekszik
A fekete lyuk körül röntgentartományban fényesen világító régió a napkoronához hasonlóan szuperforró gázokból áll. Az úttörő méréshez egy közbenső galaxis és a gravitációs lencsehatás is kellett.
Most először figyelhetjük meg egy szupernehéz fekete lyuk születését
A példátlan felfedezésre azután került sor, hogy csillagászok egy kozmikus ütközésből formálódó, szokatlan galaxist találtak a James Webb űrtávcsővel, amit alakja miatt Végtelenség galaxisnak neveztek el.
A Vera Rubin évente annyi adatot generál majd, mint az összes többi földi optikai teleszkóp együttvéve
A Chilében felépített obszervatórium munkájában 25 magyar kutató vesz részt. Szabó Róbert csillagász jelentősége miatt a James Webb űrtávcsőhöz és a CERN-hez hasonlítja a nemzetközi projektet.
Bemutatták az eddigi legnagyobb univerzumtérképet, amelyen több mint 800 ezer galaxis között lehet böngészni
A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.
Sötétanyag-részecskét észlelhetett egy európai neutrínóteleszkóp
Két évvel ezelőtt a KM3NeT neutrínóteleszkóp egy addig sosem látott energiájú részecskét észlelt. Most egy kutatócsoport azt állítja, hogy ez a rejtélyes sötét anyag nyoma lehet. Mások szerint csak egy furcsán viselkedő neutrínó volt.
Bejutott az antigravitáció a magyar fizika elefántcsonttornyába, de ez kevés lesz ahhoz, hogy komolyan vegyék
Hétfő délután először adhatta elő fizikusok előtt a sötét anyagot és a sötét energiát kiváltó antigravitációs elméletét Rockenbauer Antal professzor emeritus. Bár a kutatók körében nem aratott nagy sikert, az esemény szép példája volt annak, hogy milyen az egészséges tudományos diskurzus.
Régóta fennálló kozmológiai elmélet dőlhet meg: friss adatok szerint gyengül az univerzum tágulásáért felelős sötét energia
Ha sikerül bizonyítani a felfedezést, akkor a Nagy Fagy helyett a Nagy Reccs lehet a világegyetem végső sorsa.