A bontások, átépítések miatt a múlt század 60-as, 70-es éveinek építészete villámgyorsan tűnik el Budapestről, még azelőtt, hogy igazi értékként tekintenénk rá. Branczik Márta művészettörténész és F. Szalatnyai Judit fotográfus kétszemélyes projektje, a Virtuális leletmentés ezt a későmodern kultúrát igyekszik dokumentálni, amíg nem késő.
A városi parkok és kertek tele vannak idegenhonos fákkal és dísznövényekkel, amelyekhez a rovarok nem tudnak alkalmazkodni, így a rovarevő énekesmadarak táplálkozási és szaporodási sikere is csökken – derítették ki magyar kutatók, akik nyomkövetővel vizsgálták a városi cinegék szokásait.
Zöldebb Madách tér, gyalogos Király utca, virágba borult Fény utca: így néz ki Budapest, ha összeáll a DALL-E 2 és egy csapat városszerető fiatal.
A budapesti legendákat és legendás budapestieket felidéző kötet azoknak is tud újat mutatni, akik azt gondolják, hogy már mindent láttak a fővárosban.
Mohamed bin Szalmán koronaherceg vezényletével, több mint 1000 milliárd dollárból épül az Izrael összterületénél is nagyobb megapolisz, de a projekt nem halad zökkenőmentesen. A kiszemelt helyen élő törzseket elüldözik, a futurisztikus tervek megvalósíthatatlannak tűnnek, a panaszkodókat pedig elhallgattatják.
Kérdés, hogy mire használjuk a közösségi költségvetést: tényleg innoválunk és újat adunk Budapestnek, vagy csak a rosszul végzett munkát, a rosszul működő rendszert toldozgatjuk-foltozgatjuk – mondja a fővárosban 2020-ban bevezetett, de eddig kevés konkrét eredményt produkáló módszerről Le Marietta, a főpolgármesteri hivatal részvételiségért felelős ex-főtanácsadója.
A hírhedt drogkartellvezér, Pablo Escobar hagyatékát nehezen tudja lerázni magáról Kolumbia második legnagyobb városa, de az biztos, hogy az innovatív városvezetők mindent megtesznek ennek érdekében: a közösségi terek, a biciklisávok vagy a városi hőmérsékletet 2 fokkal csökkentő zöldfolyosók egyszerre veszik fel a harcot a klímaváltozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel.