Új üstököst találtak, és ez az első olyan, amelyet az Euclid űrtávcső fedezett fel
Az Euclid űrtávcsövet eredetileg a sötét anyag és a sötét energia megfigyelésére fejlesztették ki. Most szinte véletlenül talált egy üstököst, de nem fölöslegesen.
Az Euclid űrtávcsövet eredetileg a sötét anyag és a sötét energia megfigyelésére fejlesztették ki. Most szinte véletlenül talált egy üstököst, de nem fölöslegesen.
Százezer exobolygóra bukkanhat öt év alatt, és az eddigi legátfogóbb háromdimenziós térképet készíti majd el az univerzumról a NASA legújabb űrtávcsöve, amit egy úttörő amerikai csillagásznőről neveztek el.
Az űreszköz küldetése alatt a tervek szerint negyvenszer annyi exobolygót fog azonosítani a Tejútrendszerben, mint amennyit a csillagászoknak eddig sikerült.
A galaxis hatalmas csillagsűrűséggel rendelkező centrumának vizsgálatában a HUN-REN csillagászai is részt vettek.
Csillagászok a James Webb űrtávcsővel vizsgálták meg a tőlünk 700 fényévre található WASP-94A b légkörét. Kiderült, hogy a bolygó reggeli és esti oldalának időjárása szélsőségesen eltér egymástól.
A James Webb űrtávcsővel mérték meg a hatalmas fekete lyuk tömegét, ami több mint kétszer olyan nehéz, mint saját ősi galaxisnak csillagai.
Csillagászok a James Webb űrtávcsővel figyelték meg a Jupiterhez hasonló méretű, tőlünk nagyjából 12 fényévre található Epsilon Indi Ab exobolygót. A légköre nagyon nem úgy viselkedik, mint ahogy várták.
A James Webb és Hubble űrtávcsövek frissen közzétett megfigyelései gazdagabb betekintést nyújtanak a kutatóknak a gázóriás légkörében zajló folyamatokba.
A teliholdnál 2,5-szer nagyobb területet lefedő térkép sokkal jobb, mint amit korábban a Hubble-lel készítettek, és feltárja, miként fonódik össze a sötét anyag a normál anyaggal.
Videón is látható a felvillanás, amelyet néhány napja egy kutató élőben kapott el, robotteleszkóp segítségével.
A Pillangó-köd „szárnyai” azért világítanak, mert a gázfelhőket az egyik legforróbb ismert csillag fűti: a központi fehér törpe felszíni hőmérséklete kb. 250 000 Celsius-fok.
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
Soha ilyen részletességgel nem láttuk még az M87 galaxis szupernehéz fekete lyukából kifújó forró plazmát. A megfigyelés segíthet megérteni, miként alakítja a hatalmas fekete lyuk galaxisának környezetét.
A Sagittarius B2 vörös és magenta színekben világító por- és gázfelhőit példátlan részletességgel tárta fel az infravörös űrteleszkóp.