Halvány zölden derengő sarki fényt pillantott meg tavaly az amerikai űrügynökség Perseverance marsjárója egy bravúros megfigyelés során – jelentette be szerdán az amerikai űrügynökség. Ez volt az első alkalom, hogy egy másik bolygó felszínéről sarki fényt észleltek.

Az ősi marsi életnyomok után kutató és Földre történő visszajuttatás céljából kőzetmintákat gyűjtő marsjáró a különleges jelenséget még 2024. március 15-én örökítette meg kameráival. Ekkor a jelenlegi napciklus csúcsa környékén jártunk, és éppen egy flerrel együtt egy jókora korona-anyagkidobódás (CME) távozott a Napról, ami végigszáguldott a Naprendszeren, a Marsot is elérve.

„Ez az izgalmas felfedezés új lehetőségeket nyit meg a sarki fény kutatásban és megerősíti azt, hogy a sarki fény látható lehet majd a jövőben a Mars felszínére lépő űrhajósoknak” – mondta Elise Knutsen, az Oslói Egyetem kutatója és a Science Advances-ben szerdán megjelent, felfedezést ismertető tanulmány egyik szerzője.

A sarki fény a Földön akkor jön létre, amikor a Nap töltött részecskéi kölcsönhatásba lépnek bolygónk mágneses terével, majd a pólusok környékén légköri gázatomokkal ütköznek, amik fényt bocsátanak ki. A leggyakoribb, de Magyarországról csak egészen ritkán megtapasztalható sarki fény szín a zöld.

A kutatók évek óta sejtik, hogy bár a Marsnak nincs globális mágneses tere, ott is kialakulhat a földihez hasonló zöld sarki fény, csak annyira halvány, hogy sokkal nehezebb megfigyelni. A NASA MAVEN keringőegysége, ami a Mars légkörét és napszéllel történő kölcsönhatását vizsgálja, még 2014-ben fedezte fel, hogy szoláris energikus részecskék (SEP) képesek sarki fényt okozni a Marson, halványan beragyogva az éjszakai égboltot.

Egy ilyen eseményt kívántak Knutsen és kollégái elkapni a Perseverance SuperCam színképelemző műszerével és Mastcam-Z képalkotójával, amire a tavaly márciusi korona-anyagkidobódás kiváló lehetőséget biztosított. „Amikor megláttuk az erősségét, rögtön azt becsültük, hogy elég erős sarki fényt válthat ki ahhoz, hogy meg tudjuk figyelni a [marsjáró] műszereivel” – mondta Knutsen. Így is lett. Azt, hogy tényleg sarki fényt pillantottak meg, a MAVEN, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express keringőegysége is megerősítette.

A Perseverance jelenleg a Jezero-kráter peremén barangol, ahol minden eddiginél ősibb marsi kőzeteket vizsgál. Az viszont továbbra sem tisztázott, miként kerülhetnek majd vissza a Földre a marsjáró által összegyűjtött kőzetminták, amik közül legalább egy potenciális ősi életnyomokat tartalmazhat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Felfalt egy nagy porördög egy kisebbet a Marson, és ezt pont végignézte a NASA marsjárója

Tóth András tudomány április 4.

A két portölcsér összeolvadását még januárban örökítette meg a Perseverance marsjáró, amely mostanában ősi kőzetek után kutat a Jezero-kráter peremén.

Nagy szerves molekulákat talált a Curiosity a Marson, amik akár ősi sejtmembránok kémiai maradványai is lehetnek

Tóth András tudomány március 26.

A NASA Curiosity marsjárója még 2013-ban bukkant egy különleges agyagkőre, ami egy friss vizsgálat szerint 10-12 szénatomos alkánokat rejt. Hamarosan újabb vizsgálatok a molekulák eredetére is fényt deríthetnek.

„Jövünk, Mars!”

Tóth András tudomány január 29.

Donald Trump beiktatásakor meghirdette, hogy egy amerikai űrhajós kitűzi majd a csillagos-sávos lobogót a Marson. Csakhogy egy Mars-utazáshoz döbbenetes nehézségeket kellene legyőzni, és erre még az USA sincs felkészülve. Jövünk, jövünk, de mikor érünk már ide?