Tim Berners-Lee és Vint Cerf ellenezte, Deutsch Tamás és Szanyi Tibor megszavazta az EU új szerzői jogi irányelvét
Két éven át húzódó vitára tette fel a pontot az Európai Parlament szerdán, amikor megszavazta az új uniós szerzői jogi irányelvet. Ennek célja, hogy egyensúlyt teremtsen a tartalom-előállítók (újságok, tévék, videósok, bloggerek) és az alkotásaiknak teret adó internetes platformok (Google, Youtube, Facebook, Twitter, Instagram) között. Miután az európai parlamenti képviselők az első, júliusi szavazáson 318-278 arányban a reformot sürgető Voss-jelentés ellen foglaltak állást, a második fordulóra az enyhítő módosítások és a reformpártiak erős lobbitevékenysége után már 438-226 arányban megszavazták a jelentést.
Bár a szándék látszólag nemes, az új irányelvek több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hajtanak: ellehetetlenülhetnek az olyan híraggregátorok és közösségi oldalak, mint a Google vagy a Facebook, ami jelentősen korlátozza a szabad információáramlást, a netes platformokra feltöltött képekről, videókról pedig gépi algoritmusok döntik majd el, hogy szerzői jogokat sértenek-e, amibe természetszerűleg bele van kódolva a rendszeres és súlyos tévedés lehetősége.
Azt talán senki sem tagadja, hogy a jelenleg hatályban lévő, 2001-ben lefektetett irányelvekre az internet természetének alapvető változásai miatt ráfér a vérfrissítés, a reform két olyan kritikus cikkellyel is rendelkezik, amely mélyen megosztotta a vitában résztvevőket – ezekről bővebben írtunk ebben a cikkben.
- A 11. cikkelyre linkadóként is hivatkoznak, mivel azt a gyakorlatot szüntetné be, hogy a tartalomgyártók által előállított cikkekre mutató linkeket, címeket és ajánlószövegeket ingyenesen közöljék más oldalak. Ez elsősorban a Google, a Facebook, a Twitter és a hasonló platformok ellen irányul, mivel a reformjavaslat mögött álló kiadók és médiavállalatok szerint a techcégek hasznot húznak az ő tartalmaikból – igaz, a tartalomszolgáltatók jelentős mértékben függenek a hírkereső oldalakon és a közösségi médiában megosztott linkektől, mert forgalmuk nagy részét ezek generálják. Hasonló intézkedések már buktak meg Németországban és Spanyolországban.
- A 13. cikkely a cenzúragépezetet takarja, vagyis azt a javaslatot, miszerint az internetes platformoknak felelősséget kell vállalniuk minden, a felhasználóik által feltöltött tartalomért. Ennek bevezetése minden techcéget (videó- és fotómegosztók, közösségi oldalak) előzetes szűrők telepítésére kényszerítene, amelyek pusztán algoritmusok alapján, még a feltöltés előtt meggátolja a jogvédett tartalmak közzétételét. Ez a cikkely a zeneipar és a Youtube csatájából nőtte ki magát, a zenészek szerint ugyanis a Google rengeteget keres az ő szerzeményeiket felhasználó videókon, de alig fizet utánuk jogdíjat. Ez a cikkely a a mémeket és a paródiákat is veszélyezteti, hiszen azok sokszor létező, jogdíjas alkotásokat használnak fel.
Bár a kérdéses cikkelyeket a nagy techcégek ellen szabták, a szakértők szerint az új irányelv éppen az ő monopolhelyzetüket erősítheti. A Youtube már így is előzetesen szűri a jogsértő videókat, de a Facebooknak vagy a Twitternek sem okozhat nagy gondot kifejleszteni az ehhez szükséges eszközöket. A kisebb platformok viszont már nem biztos, hogy megengedhetnek maguknak ilyen technológiai újítást, ráadásul a tervezet szerint a gépi szűrés mellett személyzetet is fenn kell tartaniuk a jogtalanul törölt tartalmak miatti panaszok kivizsgálására.
A júliusi tárgyalás utáni módosítások között szerepel, hogy a linkadóból származó bevételekből (például a Google Hírekben megosztott cikkek után fizetendő jogdíjból) nemcsak a kiadóknak, de maguknak az újságíróknak is részesülniük kell, illetve, hogy az innováció ösztönzése érdekében a 11. cikkely nem vonatkozik a kis- és mikroplatformokra – ezek kritériumai azonban egyelőre nem ismertek. Felmentést kapott továbbá a Wikipédia és a hozzá hasonló online enciklopédiák, valamint az olyan nyílt forráskódú platformok, mint a GitHub.
Zenészek, filmesek tízezrei vs. szakértők (és egy zenész)
A szavazás előtti kampányban mindkét oldal igyekezett nagy neveket bevetni. A reformot ellenzők között voltak az internet történetének legendás alakjai (pl. Tim Berners-Lee, Vint Cerf, Jimmy Wales, Tim Wu) és szinte minden, a szellemi tulajdonnal foglalkozó kutató- és civilszervezet, a másik oldalon pedig népszerű zenészeket (Paul McCartney-tól David Guettán át Ennio Morriconéig) és az európai film nagyágyúit (többek közt Jacques Audiard-t, Mike Leigh-t, Paolo Sorrentinót vagy Nemes Jeles Lászlót) is sikerült mozgósítani.
A vitába a művészek oldaláról Wyclef Jean, a Fugeesből is ismert dalszerző is beszállt, aki azonban a reform ellen foglalt állást. Szerinte a felhasználói tartalmakat közlő platformokat (Youtube, Soundcloud, Vimeo) támadók által emlegetett árkülönbség, vagyis a zeneszámok által generált bevétel és az ebből a szerzőhöz befolyó összeg közötti különbség nem létező probléma, ráadásul az ebből kiinduló gondolkodás tévútra viszi a zeneipart.
„Az internet kihívásaira nem az a megoldás, hogy szétromboljuk, hanem hogy építkezünk rá. A zeneipart rázták már meg válságok, de mindig talált megoldást. A digitális zene sem kivétel. Először jött a kalózkodás, aztán bevezették a törvényes letöltést. Később a streamelés döntötte meg a terjesztési modellt. Mindenki harcolt ellene, de azóta alkalmazkodtunk, és el sem tudjuk képzelni, hogy mi lenne nélküle. Most pedig az olyan platformokról van szó, amelyek engedélyezik a felhasználói tartalmakat és a remixelt tartalmakat. Együtt kell dolgoznunk továbbra is, hogy az előadók tudják gyakorolni az online jogaikat és találjunk megoldást arra, hogy a művészeknek és a rajongóknak is lehetőségük legyen zenét írni és megosztani”
– írta a Politico oldalán megjelent cikkében a Grammy-díjas zenész, aki bevallja, hogy korábban ő is azonnal leszedette a zenéi felhasználásával készült videókat a Youtube-ról, mielőtt rájött, hogyan tudná ezt a saját hasznára fordítani. „Elkezdtük hagyni, hogy ilyen videókat feltöltsenek, hogy majd meglátjuk, mi lesz. A csatornámra feliratkozók száma elkezdett nőni. Több rajongó kezdett el érdeklődni a régebbi munkásságom iránt. És mindez egy újfajta bevételi forrást jelentett nekem” – érvelt tovább Jean.
Minden marad a régiben, vagy jön az armageddon?
„Nagyon örülök, hogy az internetóriások kifejezetten erős lobbija ellenére végre a ház többsége támogatja az európai kreatívok igazságos díjazását. (...) Meggyőződésem, hogy ha már elült a vita, az internet pont ugyanolyan szabad lesz, mint most, az újságírók és alkotók tisztességesebb módon részesülnek a munkájuk teremtette bevételből, és mi magunk sem értjük majd, mitől volt a nagy felzúdulás" – nyilatkozta a néppárti német jelentéstevő, Axel Voss a szavazás után.
Mariya Gabriel, az EU digitális biztosa is igyekszik csillapítani a vészjósló hangokat: „Az egyik javaslat sem teszi tönkre az internetet vagy korlátozza az állampolgárokat a linkek, a paródiák vagy az esküvői emlékeik megosztásában. Csak a nagy platformok járnának jól azzal, ha nem lépne életbe a szerzői jogi reform; a szerzők, a sajtó és az állampolgárok nem” – nyilatkozta a Financial Timesnak.
Cory Doctorow, a kanadai-brit blogger, sci-fi író és digitális jogi aktivista a Twitteren fejtette ki, milyen hatásai lesznek az új irányelveknek: „Az EU épp most szavazta meg, hogy minden szöveget, hangot, fotót, videót, stb. szűrjenek, amit feltöltenél a netre. Ha azt hiszed, hogy ez segíti majd a fotósokat és más alkotókat, akkor nem értesz a szűrőkhöz. Először is, a kalózok kiröhögik a szűrőket. A világ legkifinomultabb képszűrői – amiket az állami cenzúrához használnak Kínában – könnyen kijátszhatóak. Akinek az a dolga, hogy megkerülje a szűrőket, az meg fogja kerülni. De mi van azokkal, akik valódi tartalmakat töltenek fel? Például a fotósok. Nekik annyi. A szűrőket ki lehet cselezni, de ha te csak egy hírfotós vagy, aki csinált egy képet egy tüntetésen, ahol a háttérben van egy busz egy jogvédelem alatt álló hirdetéssel, a szűrőket ez nem fogja érdekelni. Majd fellebbezhetsz, aztán reménykedhetsz, hogy egy több milliárd felhasználóval rendelkező platform a te ügyedet is kivizsgálja millió másik mellett”.
Deutsch Tamás vs. Vint Cerf
Az Európai Parlament képviselőcsoportjain belül is nagy volt a vita a jelentés kérdéses pontjairól. A 13. cikkely esetében például sokat nyomott a latban, hogy a néppártiak nagy egyetértése mellett a szocialista-demokrata csoport teljesen két részre szakadt:
A magyar képviselők közül az összes néppárti politikus (Bocskor Andrea, Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gál Kinga, Gyürk András, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám, Schöpflin György, Szájer József és Tőkés László) mellett a szocialisták és demokraták szövetségében ülő Szanyi Tibor és Molnár Csaba is megszavazta a Voss-jelentést. A szocdemek közül Niedermüller Péter, a függetlenek közül Balczó Zoltán és Kovács Béla, a Zöldektől pedig Jávor Benedek és Meszerics Tamás szavazott nemmel szavaztak, Morvai Krisztina (független) és Ujhelyi István (szocdemek) pedig tartózkodott.
Hivatalosan még hátravan egy háromoldalú tárgyalásos kör az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács tagjaival, mielőtt az Európai Parlament még egyszer utoljára szavaz a reformról 2019 januárjában, de abban gyakorlatilag minden elemző egyetért, hogy innen már nincs visszaút, jövőre átmegy az irányelv, amelyet onnantól minden tagországnak be kell építenie a törvényei közé.
Korábbi cikkeink a témában:
