A Nyugat fogyasztása miatt 121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban

Az emberiség jelenlegi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlata mellett akár 121 madárfaj kipusztulhat a jövőben, így tovább csökken a biodiverzitás – írja a BBC. A kipusztulással veszélyeztetett fajok száma csak 2000 és 2011 között 7 százalékkal nőtt – összehasonlításképp: az elmúlt 400 évben 140 madárfaj pusztult ki becslések szerint.

A madarak élőhelyének mezőgazdasági vagy erdős területté alakításához legjobban a szarvasmarha-tenyésztés járul hozzá, de egyre fenyegetőbb a fajok számára az olajos magvak kereskedelme is. A Nature Ecology & Evolution nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nemzetközi kereskedelem miatt már nem ott éri veszély a madarakat, ahol a mezőgazdasági termékeket elfogyasztják, így a termelő országok járnak rosszul.

Afrika, Ázsia és Latin-Amerika termel, a Nyugat fogyaszt

Közép- és Dél-Amerikában a biodiverzitást érő hatások harmadához, Afrikában pedig a negyedéhez járult hozzá 2011-ben a más országokban elfogyasztott termékek előállítása. A kutatást végző Henrique Pereire, a Német Integratív Biodiverzitás-kutató Központ szakembere szerint emiatt az emberek kevésbé érzékelik a távoli országokban okozott károkat. „Több információval kell ellátnunk a fogyasztókat, hogy tudják, mit vásárolnak” – mondta a BBC-nek.

A Brazíliában honos Spix-ara 2000-ben pusztult ki vadon, azóta csak fogságban él néhány egyedFotó: PATRICK PLEUL/dpa Picture-Alliance/AFP

A marhahús, az olajos magvak és a faanyag mellett a gabonafélék, a tej, a zöldségek és gyümölcsök, a rizs és a cukornád járul hozzá leginkább a madárfajok kipusztulásához az ázsiai, afrikai és latin-amerikai területeken, miközben Észak-Amerikában és főként Nyugat-Európában csökkent a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás biodiverzitás-alakító hatása az ezredforduló óta.

A globális egyenlőtlenség abban is megmutatkozik, hogy a 2007-2008-as pénzügyi válság idején a fejlett országokban ideiglenesen visszaesett a termelés, és ezzel a helyi biodiverzitást érő hatások is csökkentek. Ám mivel ezek az országok a fogyasztással kapcsolatos biodiverzitás-alakító hatások 90 százalékát „kiszervezik”, és a válság idején a drágább helyi termények helyett az olcsóbb importárut preferálták, más országok szenvedték meg a nyugati világ termelésének visszaesését is.

Jöhetnek a madárpusztulással fenyegető hamburgeres zacskók

Az 1992-ben aláírt riói egyezmény (vagyis A biológiai sokféleségről szóló egyezmény) országainak képviselői minden évben összegyűlnek, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiákat dolgozzanak ki – az idein nagy hangsúlyt kapnak a 2020 utáni biodiverzitás-védelmi tervek is.

A tanulmány szerzői tippeket is adtak a konferencia résztvevőinek: a fejlődő országokban a népességnövekedés mérséklését sürgető célokat kell támogatni, a fejlett országokban pedig növelni kell a belföldről származó termékek fogyasztását, és nemcsak arra kell felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy az egyes termékek honnan származnak, hanem arra is, hogy az előállításuknak milyen hatása van a természetre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: